Loreena Isabel Irene McKennitt (Morden, Kanada 1957. február 17. 19:00) kanadai
énekesnő, dalszerző, hárfaművész és zongorista,
aki leginkább kelta és közel-keleti motívumokkal teleszőtt világzenéje kapcsán
tett szert világhírnévre. Ez az elemzés azért is aktuális, mert 2019. március 29-én nálunk is fellép a Budapest Sportarénában!
Ez a tündérszerű, vörösesszőke hajú hölgy Vízöntő napú, Szűz Ascendensű. Merkúrja a
Vizöntőben van. A Vízöntő Merkúrral látszik, hogy nagyon okos tehetséges hölgy. Nála a Föld és Levegő elem keveredése adja az alapot:
objektiv, tárgyilagos, absztrakt gondolkodású.
Nincs is Víz eleme! Pedig a
gyömyörű hangzású balladái kapcsán ez lenne az első ami eszünkbe jut. Igy
azonban inkább kísérletezésekre mint érzelmi igényre vagy átélésre gondolhatunk
egyből. Ezenkívül a Levegő és a Szilárd jegyek jellemzők nála, amely a
kitartásra és egyben a kapcsolatteremtésre hívják fel őt.
A születési uralkodó Merkúrja együttáll tágan a Vénusszal, ez adja esztétikai és költészeti, meg zenei érzékét, az alapos kidolgozáshoz pedig a Szaturnusz szextilje segíti hozzá. Az Uránusz oppozició adja az eredetiséget és a néhol meglepő feldolgozásokat, míg a Neptunusz kvadrátja a 3.h.csúcsáról a belefeledkezést az álom és fantáziavilágba.
A Vízöntő alaposságát jelzi és tág érdeklődési körét jelzi, hogy mielőtt
...belefog a zeneszerzésbe, komoly kutatást végez egy adott tárgyban, mely aztán a leendő album alapötlete lesz. Az Elemental és a Paralell Dreams előtt például Írországba utazott, hogy ötleteket gyűjtsön az ország történelméből, folklórjából, földrajzából és kultúrájából. A The Mask and Mirror című album megalkotását egy spanyolországi tanulmányút előzte meg, ahol McKennitnek módja volt Spanyolország egyik kelta részét, Galiciát kutatni, annak arab gyökereivel együtt. A végeredmény egy kelta és arab zenei elemeket ötvöző album lett. A legújabb albumához írt kísérőszöveg szerint, az Ancient Muse létrehozásában elsődlegesen a selyemút mentén tett utazásai és az odakötődő kultúrákról való olvasás inspirálta.
Ez a születési Merkúr megegyezik a 10.házának urával, és az 5.h.-ban van, azaz jól mutatja, ahogy összekapcsolódik a hivatása a szórakoztatással ill. a saját hobbijával is. Amit alátámaszt, hogy a NY-i térfél domináns nála, vagyis a közönségéért dolgozik. És ez a Merkúr egy triplicitás szerinti Merkúr a Vízöntőben, vagyis elég jó energiája van 61 évesen is a hölgynek, illetve elég sikeres is választott hivatásában.
Ha megnézzük a Wikipediában nemcsak díjakat kapott és Grammy jelölései vannak, hanem egy csomó egyetem diszdoktorává avatta, sőt a kanadai hadsereg is tiszteletbeli ezredesévé, Franciaország lovaggá ütötte, és énekelt a királynő előtt és a 2010-es téli olimpián is.
És mint Vízöntő van annyira önálló, hogy saját maga adta ki kezdetektől a dalait.
És mint Vízöntő van annyira önálló, hogy saját maga adta ki kezdetektől a dalait.
Első albuma 1985-ben jelent meg „Elemental” címmel, ez nemzetközi figyelmet keltett. Következő albumait is saját maga adta ki: „To Drive the Cold Winter Away” (1987), „Paralell Dreams” (1989), „The Visit” (1991), „The Mask and Mirror” (1994), „A Winter Garden” (1995) és a „The Book of Secrets” (1997). Legutóbbi albumát, az „An Ancient Muse”-t 2006 novemberében adta ki. Minden munkáját saját kiadóvállalata, a Quinlan Road terjeszti.
A 7.h.ura a Jupiter eléggé szereti őt, de sajnos a saját elforgatott 8.házának csúcsán áll. Plusz a Merkúrját telibe támadja a Mars amely a 8.házának az ura. Ez is jelzi a veszteséget, amely örökre lesújtotta őt (azóta sincs hír róla, hogy bármikor házasságon törte volna a fejét), sőt jó ideig nem is koncertezett emiatt.
Ugyanis 1998-ban McKennitt vőlegénye, Ronald Rees, illetve testvére és egy jó barátjuk vízbe fulladt egy csónakázás során. Ez a tragédia mélyen megrázta McKennittet. Megalapította a Cook–Rees Emlékalapítványt, és kiadta két koncertjét egy lemezalbumban, a „Live in Paris and Toronto”-n. Az ebből befolyó haszon egészét (kb. 3 millió dollár) az alapítványnak adományozta. McKennitt ezután már csak ritkán lépett fel, és csak 2006-ban adott ki új stúdiólemezt, az „An Ancient Muse”-t.
Persze a kevés turnéhoz az is hozzájárul, hogy arányaiban kevesebb bolygója van a az ASC-DESC feletti térfélen, így nem annyira szeret megmutatkozni. Sokkal jobban szereti az elmélyült kutatómunkát és az alkotás folyamatát. A népszerűség inkább a közvetítő közegen keresztül valósult meg (filmzenék) és nem a turnéi miatt, bár a 7.házának állása (7.h.ura Jupiter triplicitásban tartja a Merkúrt, ami az ASC ura és a 10.házé is) egyben jelzi a közönség szeretetét is a munkái és személye iránt.
1993-ban a zenéjét szélesebb közönség is megismerhette európai turnéja során, ahol Mike Oldfield előzenekaraként játszott. 1995-ben egy tradicionális ír dal, a „Bonny Portmore” feldolgozása bekerült a „Hegylakó 3” című játékfilmbe, mely a film rajongói között jelentős albumvásárlási lázat indított el. Loreena zenéjét megtalálhatjuk továbbá a „Santa Claus”, a „Soldier”, a „Jade”, a „Holy Man”, a „The Mists of Avalon” című filmekben, és a „Roar” című televíziós sorozatban.
1993-ban a zenéjét szélesebb közönség is megismerhette európai turnéja során, ahol Mike Oldfield előzenekaraként játszott. 1995-ben egy tradicionális ír dal, a „Bonny Portmore” feldolgozása bekerült a „Hegylakó 3” című játékfilmbe, mely a film rajongói között jelentős albumvásárlási lázat indított el. Loreena zenéjét megtalálhatjuk továbbá a „Santa Claus”, a „Soldier”, a „Jade”, a „Holy Man”, a „The Mists of Avalon” című filmekben, és a „Roar” című televíziós sorozatban.
Mivel a Vénusza, mint az ízlés, művészi érzék jelölője a Vízöntőben található nála, nem csoda, hogy zenéjét alapvetően a világzenéhez, a New Age és a kelta zene kategóriájába sorolják, bár bizonyos mértékig az egész világ zenei kincséből meríti ihletét.
McKennittet gyakran Enyához hasonlítják, bár zenéje inkább a tradicionális és klasszikus gyökerekből táplálkozik, olyan irodalmi műveket használva dalszövegei forrásául, vagy egyszerűen csak kiinduló pontként, mint például Alfred Tennyson „Shalott kisasszonya” című verse, a „Prospero Beszéde” („Prospero's Speech”, amely William Shakespeare „A Vihar” című drámájának záró monológja), a „Snow” Archibald Lampmantól, Keresztes Szent János „Dark Night of the Soul” című értekezése, William Blake „Altatódal” című verse, Yeats „The Stolen Child” című verse, vagy éppen Alfred Noyes „The Highwayman” című elbeszélő költeménye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése