
Tejút, az Ekliptika fölött. A Hattyú konstelláció alfa csillaga (Alfa Cygni 5°27).
Vénusz és Merkúr természetű. Találékony, jó felfogás, könnyen tanul.
A csillagkép keresztet formál, de elsősorban egy kiterjesztett szárnyú madárra emlékeztet. Az északi égbolton látható konstellációt a történelem folyamán többféle madárfajtával is azonosították a népi hagyományokban.
A görögök számára például Zeusz volt, aki hattyú képében csábította el Lédát. A mítosz legkorábbi változataiban azonban sokkal mélyebb értelmezés kapcsolódik hozzá. A közelében található Lant és Sas csillagképekkel együtt a három
sztimphaloszi madarat jelképezték, akikkel Héraklész az ötödik munkájában küzdött meg. Ezek az emberevő, hárpia-szerű lények Árész hadisten kedvencei voltak. Hatalmas vascsőrükkel és vaskarmaikkal széttéptek mindenkit, aki meg merte őket közelíteni. Héraklész túljár az eszükön, Héphaisztosszal kereplőket készíttet és a rettenetes hangzavar segítségével űzi el őket. A mítosz
az ember – a szoláris hős – diadalát meséli el a mitikus lények felett, s mindhárom konstelláció különleges harci képességeket is jelölhet.
A későbbi korokban sok nép (különösen az északi területeken élők) csillagmitológiájában a Hattyú csillagkép a sámánok napmadara, vagyis a madáralakot öltő napisten. Nekünk, magyaroknak szent madarunkat, a turult jelképezte, de az alkotó négy legfényesebb csillagot Vezér, Hadnagy, Hadvezető, és Sereghajtó néven is ismertük.

Erős akarat, világosan megfogalmazott célok, kitartás és következetesség kapcsolódik össze határozott temperamentummal mindazoknál, akiknél megjelenik. Sámánok, táltosok, spirituális gyógyítók, ország-és népsorsot változtatni akarók születési képletében prominens. A transzformáció képessége is
kapcsolódik hozzá, mert a szülött látásmódja gyökeresen megváltozhat élete során
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése