NOVEMBER 25. KATALIN NAPJA

Katalin – naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. 

Alexandriai Szent Katalin napja a mai. Mindannyian ismerünk és ünneplünk sok kedves Katalint ezen a napon. A név az utóbbi évtizedekben is őrzi népszerűségét, dacol a különféle névadási divathullámokkal  Az én kedvenc barátném is Katalin, neki és az összes névnaposnak írom a következőket:

Katalin a néphagyományban:

A Katalin-nap a régi időszámításban az első téli nap volt, s mindenképpen határnap. A  közismert időjóslás szerint: "Ha Katalin kopog, a karácsony locsog" – azaz ha ezen a napon beáll a fagy, akkor a karácsony esős, sáros, enyhe lesz,  de ez  érvényes fordítva is: ha Katalinkor az idő enyhe, akkor  karácsonykor fagy lesz . Erre utal még: "Ha Katalin szépen fénylik, a karácsony vízben úszik", és ezt bizonyítja a közmondás is: "Ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor karácsonykor sáros lesz".

Alexandria Szent Katalin okosságánál fogva  a diákok, tudósok, egyetemek, kerékkel kapcsolatos  vértanúsága miatt pedig a bognárok, kerékgyártók, ugyanakkor a molnárok, fazekasok és szövőlányok védőszentje. Mivel utolsó imádságában Katalin a betegeknek ígért  segítséget,  a kórházak  támogatójaként is megjelenik; s mert a börtönben  is megmaradt kitartása és ereje,a foglyok is hozzá folyamodtak szabadulásért. 

Okossága a  magyar folklórra is hatott: Ő a népmesék  Okos Katájának és a Katalinka, szállj el mondóka főhősének " forrása".  Okos Kata, a  furmányos, talpraesett  és gyönyörűséges  leányzó  alakja ugyanis Alexandriai Szent Katalin személyéig vezethető vissza, mivel ő  személyében egyszerre volt jelen a női bölcsesség, bátorság és szépség.  Talán a közismert gyerekmondóka : Katalinka szállj el, szállj el! Jönnek a törökök, sós kútba vetnek, onnan is kivesznek, malom alá tesznek, onnan is kivesznek, tüzes piszkafával kemencébe tesznek, onnan is kivesznek, a katlanba tesznek... is  Szent Katalinról szól. Könnyen lehet, hisz ott a  kínzás, melyet a kerék alakú malomkő  jelenít meg.

 Házasságjósló nap is a mai, pedig Alexandriai Szent Katalin élete és vértanúsága igazán nem kecsegtet olyasmivel, ami  kedvez a házasságra vágyakozóknak, sőt! Akik biztosra mentek így tettek:  több ágat is vízbe tettek, és mindegyiknek legénynevet adtak. Amelyik ág kivirágzott karácsonyra, olyan nevű legény lesz a lány jövendőbelije.

Ilyenkor is szoktak vízbe tenni gyümölcságat, s ha az karácsonyra kizöldül, a kíváncsiskodó lánynak közeli férjhezmenetelt jósolt. Az ágat katalinágnak nevezik.

A szokás a távoli tavaszt is sietteti , gondoljunk  csak bele, nem volt villanyvilágítás meg központi fűtés, bizony sötét és hideg volt a tél. Ha katalinág karácsonyra kizöldült, akkor már nem volt messze a férjhezmenetel ideje.

A kivirágzott "katalinágat "– szinte már jegyajándékként – karácsony ünnepén a jövendőbelijének adta a lány  - tehát így kérte meg a vőlegény kezét....

A Katalin-napi időjárásjóslás közismert: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.” Katalin napjával befejeződtek az őszi bálok, lakodalmak.

 A Katalin-bálok népszerűsége töretlen.  Régen Katalin napjával be is fejeződtek az őszi bálok, lakodalmak. Közel az adventi csendes- böjtös időszak,  mikor már sem lagzikat, sem táncmulatságokat nem tartottak- néhol András napja ez a határ, de hát az igen közel van a kalendáriumban.

 A Katalin-nap női dologtiltó nap is volt.  Nem  volt szabad  például kenyeret sütni. Egy kis egyenlő elbírálás: Doroszlón viszont férfi dologtiltó napként tartották számon, ott nem szabadott szántani, sem befogni a kocsit. Az volt benne a logika, hogy  ne forogjon a kerék, mert Katalint kerékbe törték. Leálltak a malmok is, a kendergyárak, az összes kerekesek. Ezért a malmosok is munka helyett a templomba mentek, mert védőszentjük Katalin volt.

Ki volt Alexandriai Szent Katalin?

Katalin, a szép királylány az egyiptomi Alexandriában élt a IV. században. Műveltségével kitűnt kortársai közül. Amikor  a római császár Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé lépett, és a keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény. Elmondta, hogy   keresztény, mert a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során fölismerte, hogy  ez az igaz út (számára).

A császárnak tetszett Katalin  meg az értelmes beszéde, de attól még  kényszeríteni akarta, hogy mutassa be a kötelező  áldozatot a bálvány-isteneknek. Katalin ezt megtagadta és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét.  A császár  ekkor Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcselőjét. A legenda szerint a  bölcselők egymás után hajoltak meg Katalin érvelése előtt. 

A császár ezután fölkínálta Katalinnak a császárnői trónust, magyarán megkérte a kezét. (Nem mellékes, hogy volt már egy felesége,  de az akkori Róma erkölcsei semmivel sem voltak szilárdabbak korunkénál.) Katalin egyértelműen visszautasította a császár kecsegtető ajánlatát. Ezután  a kikosarazott  uralkodó erőszakhoz folyamodott: ólmos ostorokkal ostoroztatta meg  a ruházatától megfosztott nőt. Börtönbe vetették, de  nem tört meg -az ott töltött  időt  térítésre használta föl. Amikor a kíváncsi császárné eljött, hogy esetleges  riválisát megnézze,  Katalin olyan hatással volt rájuk, hogy a császárné  kétszáz katonájával együtt keresztény lett.

Ekkor a császár  készíttetett egy kínzó speciális kínzó szerkezetet - egy hangos, késekkel szabdaló masinát.

Azonban, amikor meg akarták ölni, angyalok mentették meg: a késes-kerekes kínzógép széthullott.  A császár  kiadta a parancsot, hogy Katalint  fejezzék le.

A legenda szerint amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt. Majd angyalok jöttek, fölemelték a testét és elvitték.

Forrás: netfolk.blog.hu