„I believe it is in our nature to explore, to reach out into the unknown”, azaz „Hiszem, emberi természetünkben rejlik a felfedezés vágya, a kimerészkedés az ismeretlenbe”.
Egyrészt egy cikk ihlette ezt a bejegyzést, másrészt egy komment, amelynek írója vitatta Shackleton hozzáállását és eredményeit.
A cikk Ernest Shackletonról szól, a 20. század elejének egyik legnagyobb földrajzi felfedezőjéről. Egy vezetőről, akinek válsághelyzetekben alkalmazott módszere Shackleton-modell néven mára fogalommá vált.
Az ír Ernest Shackleton (1874–1922) már 1901-ben, 27 évesen járt az Antarktiszon Robert Scott első expedíciójával. Következő útját, a Nimrod-expedíciót 1907-ben már saját maga vezette, ennek során 1909-ben eljutottak az addigi legdélibb szélességi körig. A Déli-sarkot végül Roald Amundsen érte el először 1911 decemberében, Scott-tal versenyt futva.
A Nimrod-expedíció óriási ettől függetlenül sikert hozott Shackletonnak. A földkerekség (addig elért) legdélibb pontján kitűzték Nagy-Britannia zászlaját, és mindenki épségben hazajutott.
Miután 1911. december 14-én előbb Roald Amundsen, majd 1912. január 18-án Robert Falcon Scott elérték a Déli-sarkot, Shackleton új célt tűzött maga elé: nem csak elérni a sarkot, de a sark érintésével átkelni a teljes kontinensen. Erre a célra szervezte a birodalmi transzantarktiszi expedíciót, amely 1914. augusztus 4-én indult útnak.
Shackleton hírnevét leginkább a birodalmi transzantarktiszi expedíció hihetetlen történetének köszönheti, mely miatt őt a korabeli sajtó hősként ünnepelte. Ennek ellenére – Scott kapitánnyal ellentétben – hosszú időre feledésbe merült a neve. Később, a 20. század második felében fedezték fel újra; tevékenységét követendő példaként, modellként állítja az utókor elé a vezetéselmélet- és válságmenedzsment tudomány.
A kommentelő viszont így értékelte:
"Shackleton sikeresen oldotta meg problémák sorát, azonban a helyzetet nézhetjük másik nézőpontból is: mint expedícióvezető nem mérte fel reálisan a terepet és a kockázatokat – és ezzel közel harminc ember életét sodorta veszélybe. Úgy indult el az expedíció, hogy nem volt megfelelő távkapcsolat egy bázissal, akiket értesíthettek volna az elakadásról, és akik segítséget tudtak volna küldeni. Ráadásul az egésznek nem volt értelme – csak egyfajta vakmerő erőpróba volt az „elsőségért”."
Ezekután kíváncsi lettem, milyen ember volt Shackleton, aki négy sikeres expedíción is részt vett (az 5.szervezése közben hunyt el) és immár egy whisky fajtát is elneveztek róla.
Ha megnézzük a horoszkópját , egy-két jelből már láthatjuk, mi volt sikerének és hírnevének titka
A képletben egy Vízöntő férfit láthatunk Bak Ascendenssel. A születési uralkodója a Szaturnusz amely szintén a Vízöntőben áll, I.házban. Ez nagyon szilárd , kitartó, stabil és nem kevéssé makacs jellemet ad neki. Az uralmi születési uralkodó pedig biztosítja a hihetetlen energiát és elszántságot amivel ezeket az expedíciókat túlélte és végrehajtotta. A sarokházas jelölő a kellő teret is megadta neki, hogy elképzeléseit megvalósítsa.
Emellett az MC-je, ahova törekedett az életben a Skorpióban áll, hagyományos ura a Mars, amely szintén uralomban van a Kosban, a 2.házban. Igy biztosítja számára a sikereket és a hírnevet még életében (de a 3.ház uraként az is jelzi, hogy világos, egyértelmű, sikeres, de kemény lehetett a kommunikációja).
1909 januárjában az addigi legkisebb távolságra közelítették meg a Déli-sarkot, eljutva egészen a 88°23′ déli szélességig, ami mindössze 180 km-re van a legdélibb ponttól. Az expedíció keretében, a csapat tagjai elsőként mászták meg a Mount Erebus vulkánt. Ezen teljesítmények elismeréseként VII. Eduárd brit király lovaggá ütötte.
Mondjuk az MC-nél ott áll a Leszálló Holdcsomópont, amely azért jelzi negatív hatásokat és nehézségeket a siker elérése közben, plusz a követő házas Mars már csak 50%-os sikert biztosít neki.
Az expedíció a kitűzött célt nem érte el, mivel hajójukat, az Endurance-t a Weddell-tengeren körülzárta, majd összeroppantotta a feltorlódott jég, így a csapatnak el kellett hagynia a hajót.
Ám a Szerencsepont ott áll az I.házában, plusz a VII.ház ura a Hold odavan recepcióban a Szaturnuszért, szintén az I.házban, azaz őérte. Igy az emberei, az expedíció tagjai abszolút alárendelték magukat a vezetésének, így sikerült túlélniük.
Hónapokig éltek a sodródó jégtáblákon, majd mentőcsónakokkal eljutottak az Elefánt-szigetre, ahol Shackleton öt társával ismét csónakba szállt, hogy az 1500 kilométeres távolságban lévő Déli-Georgia szigetről segítséget hozzon. 1916 augusztusában sikerült minden embert épségben kimenteni a szigetről.
Plusz azért ha a képletkontúrra is vetünk egy pillantást Shackleton legtöbb bolygója a Levegő jegyekben van, így nemcsak kiváló, fegyelmezett vezető, hanem jó kapcsolat-és társaságépítő is volt, jól kommunikált az emberekkel, valószínüleg ez beleszámított abba, hogy feltétel nélkül megbíztak benne.
A következő cikk ihlette ezt az elemzést:
EGY KORTY SHACKLETON-WHISKY ÉS IRÁNY A DÉLI-SARK!
Felhasznált irodalom: Wikipedia, Moly.hu
Egyrészt egy cikk ihlette ezt a bejegyzést, másrészt egy komment, amelynek írója vitatta Shackleton hozzáállását és eredményeit.
A cikk Ernest Shackletonról szól, a 20. század elejének egyik legnagyobb földrajzi felfedezőjéről. Egy vezetőről, akinek válsághelyzetekben alkalmazott módszere Shackleton-modell néven mára fogalommá vált.
Az ír Ernest Shackleton (1874–1922) már 1901-ben, 27 évesen járt az Antarktiszon Robert Scott első expedíciójával. Következő útját, a Nimrod-expedíciót 1907-ben már saját maga vezette, ennek során 1909-ben eljutottak az addigi legdélibb szélességi körig. A Déli-sarkot végül Roald Amundsen érte el először 1911 decemberében, Scott-tal versenyt futva.
A Nimrod-expedíció óriási ettől függetlenül sikert hozott Shackletonnak. A földkerekség (addig elért) legdélibb pontján kitűzték Nagy-Britannia zászlaját, és mindenki épségben hazajutott.
Miután 1911. december 14-én előbb Roald Amundsen, majd 1912. január 18-án Robert Falcon Scott elérték a Déli-sarkot, Shackleton új célt tűzött maga elé: nem csak elérni a sarkot, de a sark érintésével átkelni a teljes kontinensen. Erre a célra szervezte a birodalmi transzantarktiszi expedíciót, amely 1914. augusztus 4-én indult útnak.
Shackleton hírnevét leginkább a birodalmi transzantarktiszi expedíció hihetetlen történetének köszönheti, mely miatt őt a korabeli sajtó hősként ünnepelte. Ennek ellenére – Scott kapitánnyal ellentétben – hosszú időre feledésbe merült a neve. Később, a 20. század második felében fedezték fel újra; tevékenységét követendő példaként, modellként állítja az utókor elé a vezetéselmélet- és válságmenedzsment tudomány.
A kommentelő viszont így értékelte:
"Shackleton sikeresen oldotta meg problémák sorát, azonban a helyzetet nézhetjük másik nézőpontból is: mint expedícióvezető nem mérte fel reálisan a terepet és a kockázatokat – és ezzel közel harminc ember életét sodorta veszélybe. Úgy indult el az expedíció, hogy nem volt megfelelő távkapcsolat egy bázissal, akiket értesíthettek volna az elakadásról, és akik segítséget tudtak volna küldeni. Ráadásul az egésznek nem volt értelme – csak egyfajta vakmerő erőpróba volt az „elsőségért”."
Ezekután kíváncsi lettem, milyen ember volt Shackleton, aki négy sikeres expedíción is részt vett (az 5.szervezése közben hunyt el) és immár egy whisky fajtát is elneveztek róla.
Ha megnézzük a horoszkópját , egy-két jelből már láthatjuk, mi volt sikerének és hírnevének titka
A képletben egy Vízöntő férfit láthatunk Bak Ascendenssel. A születési uralkodója a Szaturnusz amely szintén a Vízöntőben áll, I.házban. Ez nagyon szilárd , kitartó, stabil és nem kevéssé makacs jellemet ad neki. Az uralmi születési uralkodó pedig biztosítja a hihetetlen energiát és elszántságot amivel ezeket az expedíciókat túlélte és végrehajtotta. A sarokházas jelölő a kellő teret is megadta neki, hogy elképzeléseit megvalósítsa.
Emellett az MC-je, ahova törekedett az életben a Skorpióban áll, hagyományos ura a Mars, amely szintén uralomban van a Kosban, a 2.házban. Igy biztosítja számára a sikereket és a hírnevet még életében (de a 3.ház uraként az is jelzi, hogy világos, egyértelmű, sikeres, de kemény lehetett a kommunikációja).
1909 januárjában az addigi legkisebb távolságra közelítették meg a Déli-sarkot, eljutva egészen a 88°23′ déli szélességig, ami mindössze 180 km-re van a legdélibb ponttól. Az expedíció keretében, a csapat tagjai elsőként mászták meg a Mount Erebus vulkánt. Ezen teljesítmények elismeréseként VII. Eduárd brit király lovaggá ütötte.
Mondjuk az MC-nél ott áll a Leszálló Holdcsomópont, amely azért jelzi negatív hatásokat és nehézségeket a siker elérése közben, plusz a követő házas Mars már csak 50%-os sikert biztosít neki.
Az expedíció a kitűzött célt nem érte el, mivel hajójukat, az Endurance-t a Weddell-tengeren körülzárta, majd összeroppantotta a feltorlódott jég, így a csapatnak el kellett hagynia a hajót.
Ám a Szerencsepont ott áll az I.házában, plusz a VII.ház ura a Hold odavan recepcióban a Szaturnuszért, szintén az I.házban, azaz őérte. Igy az emberei, az expedíció tagjai abszolút alárendelték magukat a vezetésének, így sikerült túlélniük.
Hónapokig éltek a sodródó jégtáblákon, majd mentőcsónakokkal eljutottak az Elefánt-szigetre, ahol Shackleton öt társával ismét csónakba szállt, hogy az 1500 kilométeres távolságban lévő Déli-Georgia szigetről segítséget hozzon. 1916 augusztusában sikerült minden embert épségben kimenteni a szigetről.
Plusz azért ha a képletkontúrra is vetünk egy pillantást Shackleton legtöbb bolygója a Levegő jegyekben van, így nemcsak kiváló, fegyelmezett vezető, hanem jó kapcsolat-és társaságépítő is volt, jól kommunikált az emberekkel, valószínüleg ez beleszámított abba, hogy feltétel nélkül megbíztak benne.
A következő cikk ihlette ezt az elemzést:
EGY KORTY SHACKLETON-WHISKY ÉS IRÁNY A DÉLI-SARK!
Felhasznált irodalom: Wikipedia, Moly.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése