Göran Everdahl : Lagom
Nincs jobb a pont jónál! Ez a velős mondás a svédek életszemléletének mottója. Ez a lagom, amely napjainkban egyre népszerűbb szerte a világon, és ami a gyakorlatban azt jelenti: se túl, se túl kevés, azaz pont elég. Elég lesz egy pohár bor, nem kell több csillogó gömb a karácsonyfára, és ne dobjuk el az autónk kulcsát. De nem kell átesni a ló túloldalára sem.
A lagom nem azt jelenti, hogy nem iszunk egy korty rozét sem az ebédhez, nem díszítjük fel a fenyőfát, és kizárólag biciklivel közlekedünk. A lagom a tudatos mértékletesség hirdetése és dicsérete, amelynek a svédeknél évszázados hagyományai vannak.
Göran Everdahl szellemes és humoros könyvében a lagom fogalmát elemzi, és azt, hogyan valósíthatjuk meg, juttathatjuk érvényre az életünkben: munkánkban, étkezésünkben, öltözködésünkben, szűkebb és tágabb környezetünkben, utazásainkkor. A lényeg, hogy úgy fogyasszunk, úgy élvezzük ki az élet minden örömét és szépségét, hogy ne okozzunk túl nagy kárt a környezetünknek. Everdahl megírja Lagomország történetét, az előzékeny vikingek korától kezdve egészen napjainkig, kiemelve az olyan mérföldköveket, mint a pukedlisztrájk, a tegezőreform, az alacsony alkoholtartalmú sör és a népszavazás az atomenergiáról. Kellő iróniával viszonyulva önmagához és honfitársaihoz vizsgál olyan svéd szívügyeket, mint a fika, azaz a szertartásos kávészünet, a félkilónyi csipsszel feldobott pénteki lazítás és idill, a külföldieknek megrázó élményt jelentő Luca napi ünnepségek, vagy Harisnyás Pippi és Ingmar Bergman.
De nem vagyunk egyformák. Ami az egyik embernek jó, a másiknak talán nem az. Mindenkinek meg kell tehát találnia a maga lagomját, személyre szabott életstílusát, és meghódítania saját Lagomországát. Talán nem lesz tökéletes (a tökély a lagom ellentétje!), de egyensúlyt teremthet a munka és a magánélet, az egészség és a torkosság, az öröm és komolyság között. És akkor valóban nem lesz jobb a pont jónál!
Értékelés:
Azt már rég megállapítottam, hogy a svédek szürkés-szocialista lagom szemlélete nem nekem való (akkor már inkább ezerszer a puha, bújós, cuki dán hygge), de azért mindig kiváncsi vagyok, milyen új érveket sorakoztatnak fel az életfelfogásuk mellett. Jelen kötet szerintem egész jól sikerült, nem a hangulatra megy rá, hanem történelmi tényekre és skandinávoktól szokatlan szarkasztikus humorra. Ez utóbbi vonása nagyon tetszett, vitte az egész könyvet! Sokszor kifigurázta saját magukat is az író mint népet, kb. mint az Asterixben: „ilyenek vagyunk, mi gallok svédek!” :D
Ami különösen tetszett, hogy minden egyenlősítés ellenére a svéd férfiaknak is megvan a saját eszük (pl. a legtöbb apás szülői szabadság a téli olimpia vagy a foci idejére esik – véletlenül persze XD – míg cserébe a nőkre is kiterjed már a hadkötelezettség – nesze neked feminizmus!) mikor veszik észre már a nők, hogy csak maguknak ártanak?!
Vagy amikor a háziállatként tartott botsáska hátrányairól értekezik (egyébként a lagom háziállat a macska – nahát svédek vagyunk, nekünk is az van! :D )
Az IKEA rövid ámde tömör megfogalmazása is ugyanolyan vicces volt, ahogy az importcsoki züllesztő hatása a politikai közéletre is, vagy a Nobel-díjasok riogatása folklorisztikus szokásokkal, stb. :)
Ezenkívül kapunk még svéd hírességekről szóló összefoglalót és környezetvédelmi tippeket is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése