Nemrég volt egy érdekes beszélgetésem egy asztrológussal. Méghozzá a tavaszi kvartál horoszkóp ASC-ének kapcsán. Ha emlékeztek, ment a vita, hogy még Vízöntő vagy már Halak az ASC?! A vita kapcsán fogalmazódott meg bennem néhány fontos gondolat, és szeretnék tisztázni néhány alapvető dolgot.A két (összefüggő) kérdés az volt:
Milyen időpontra állítjuk fel a kvartál horoszkópot (mi számít a Nap Kosba lépésének)?
És 100%-ig megbízhatunk-e az asztrológiai programok számításaiban?
Nézzük az elsőt:
Milyen időpontra állítjuk fel a kvartál horoszkópot (mi számít a Nap Kosba lépésének)?
A kolléga az írta: "azzal van gond, hogy a hivatalos adatot vesszük-e, vagy nem"?
De miért ne vennénk a hivatalos adatot??? Ez elméleti kérdés - olyat nem lehet, hogy a hasamra ütök és mondok valamit! Ennek komoly számítási és csillagászati háttere van: csillagászati értelemben ugyanis a tavaszi nap-éj egyenlőség idején kezdődik a tavasz, azaz akkor, amikor a Nap az egyenlítő felett delel. Ez nagyon jól számolható. Percnyi pontosan lehet tudni, csillagászati értelemben mikor kezdődik a tavasz.
Ergó, mit jelent ez a kifejezés? Hogy a csillagászati tavasz kezdetére tesszük azt a pontot is, amikor a Nap (szimbolikusan) a Kos jegyébe lép. A csillagászati tavasz kezdetét pedig a csillagászok számítják ki pontosan. De a lényeg: ez a mi ORIGÓNK! Azaz ehhez viszonyítjuk/számoljuk az összes többi asztrológiai elemet.
Sajnos az asztrológiai programok mindegyike egy picit másképp számol, esetleg más efemeridát is használ, innentől kezdve a kérdés eldönthetetlen, mert ami az egyikben 0°03' az a másikban mondjuk 29°58'.
Nem véletlen, hogy a Halakban romlásban levő Merkúr ott áll az ASC-nél! És a Merkúr mint a műszaki dolgok, a kommunikáció és az asztrológia jelölője itt teljesen leszerepelt.
És 100%-ig megbízhatunk-e az asztrológiai programok számításaiban?
Itt arról van szó, hogyan számolnak az asztrológiai programok belül, milyen hibahatárral stb. - és persze mindegyik másképp, attól függően hogy írták meg ez általában nem okoz feltűnő eltérést, de ilyen esetekben viszont sokszorozódik a hiba és eldönthetetlenné válik, hogy Vízöntő vagy Halak, 30° vagy 0°.
Tehát ha leléptetjük programmal de az nem stimmel a hivatalos csillagászati adattal, akkor megint ott a hibahatár kérdése. Ám a Nap Kosba lépése nem egyezik a csillagászati adatokkal, akkor nem a csillagászok tévednek!
Ez olyan mint amikor kizárólag a GPS-t követve az autóval pl. belehajtanak egy tóba, mert a GPS azt mondta (volt már ilyen!).
A léptetés az asztrológia programokban valószínűleg csak közelítő számításokkal dolgozik (hogy ne legyen olyan lassú a folyamat, ne kelljen minden egyes lépésnél tömérdek számítást végezni) így fennállhat az a fura helyzet, hogy leléptetve a SolarFire-ben 04 óra 37 perc 23 mp-kor lépett át a Nap a Kosba, míg a Placidusban 04 óra 49 perc (!) 35 mp-kor és azért egy jó 10 perces eltérés nagyon durva számítási hiba
Magyarán a hibahatárok sokszorozódhatnak a léptetések során. Azaz a léptetés funkció egy programban max. durva megközelítésre jó csak.
Értitek, mi a probléma? 1.minden asztrós program mást ad meg 2. nem egyeznek a csillagászati adatokkal - innentől kezdve az egész spekulációnak minősül...
Most akkor soha többé nem számolhatunk az asztrós programok érvényességével?
De számolhatunk bizonyos hibahatáron belül (ami egyébként minden számítógépes programnál fennáll!), csak ez általában elenyésző és nem veszed észre - amíg nem adódik egy ilyen helyzet, amikor a hibák sokszorozódnak és észrevehetővé válnak: ilyen esetekben fagy le a géped, kapsz hibaüzenetet a Windowstól, vezet tóba a GPS-ed és csapódik be az űrszonda a Marsba, ahelyett, hogy szépen leszállna rá....
Ezek nem "véletlenek" ezek számolási hibák az adott programban....
Ez olyan mint a konyhai vagy egyéb mérlegek: biztos láttad, hogy rá van írva mérési pontosság: + - 10 g vagy dkg vagy 1 kg stb. most gondold el, néha mindegy, néha viszont nem mindegy, hogy egy kg liszt az pontosan 1kg 1 deka vagy 1 kg 10 deka, esetleg csak 0, 9 kg!
Ahogy a személymérlegeknél is elszomorodunk ha mondjuk 60 helyett 61 kg-t mutat vagy éppen felvidulunk mert csak 59,5 kg -t, és ez a mérési hiba csak és nem a mi eredményünk ( a való életben senkinek nem jut eszébe belekalkulálni a hibahatárt a számításokba, de mindenhol ott van, mert a programokat emberek írják és az emberek hibáznak).
Szóval ne bízzunk feltétel nélkül a gépekben soha - mindig össze kell vetni külső tényezőkkel szempontokkal vagyis valósággal. :)
Kiváncsi lennék a véleményetekre, ill.hogy érthető volt-e így ez az okfejtés?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése