HANS CHRISTIAN ANDERSEN HOROSZKÓPJA

1967 óta Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján tartják világszerte a Gyermekkönyvek Nemzetközi Napját.

Hans Christian Andersen (Odense, 1805. április 2. – Koppenhága, 1875. augusztus 4.) dán költő és meseíró.
Híres meséi: A kis gyufaáruslány, A császár új ruhája, A tűzszerszám, A rút kiskacsa, A kis hableány, A rendíthetetlen ólomkatona, A Hókirálynő, A császár új ruhája.

Azért Andersen meséi sosem a habos-babos hangulatukról voltak híresek, inkább zordonak, néha kegyetlenek, sokszor gúnyosak, vagy épp tragikusak. Miért is ilyen meséket írt vajon Andersen?

Kukkantsuk bele magyarázatért kicsit a horoszkópjába!

Andersen Kos jegyű volt, Nyilas Ascendenssel, szóval az életöröm és aktivitás nem hiányozhatott belőle.

Bár a 11 éves fiú abbahagyta az iskolát, de otthon az összes beszerezhető színdarabot elolvasta, köztük Ludvig Holberg és William Shakespeare műveit. Utóbbi összes színművét kívülről megtanulta, és fabábuival a maga készítette játék-színházban el is játszotta őket. 14 éves korában ment Koppenhágába, hogy ott a királyi színháznál zenész legyen. A színház igazgatósága és VI. Frigyes király támogatásával 1822–1828 között latin iskolába, majd egyetemre járt.

Ám a szül.uralkodó Jupitere a 12.házban állva rányithatta a szemét az élet sötétebb oldalaira is, pláne, hogy ez a Jupiter a 3.házának az ura is. Plusz a Napja és Merkúrja együttáll (a Merkúr és a 3.h. mindig fontos egy író képletében!). Ezáltal erős szubjektivitást adott a műveinek, de a kombuszta Merkúr miatt szintén volt egyfajta félelmetesebb látásmódra való hajlama, amit alátámaszt az Szaturnusz oppozició is a 9.házból (amit talán még babonás, istenfélő anyja ültethetett bele kisgyermekkorában). Ám ott van az Uránusz is mellette, és az is opponálja a 3.házas Nap/Merkúr együttállást, szóval innen is jöhet, hogy nem mindennapi meséket ill.történeteket talált ki.

A kisfiú Andersen hébe-hóba iskolába is járt, megtanult írni-olvasni, ám idejének nagy részét álmodozással, furcsa kis történetek kitalálásával és árnyképek készítésével töltötte. "Egész közvetlen környezetem mintha csak képzeletem megpezsdítésére szolgált volna..." - írta az Életem meséje című művében.

Nehéz megmagyarázni, hogy ezek a szomorú, sokszor komor hangvételű, többnyire happy end nélkül végződő mesék miért olyan népszerűek még ma is - talán azért, mert bár Andersen a gyermekek közvetlen tapasztalatait meghaladó élethelyzetekről, érzésekről, eszmékről írt, a gyermeki szemléletmódot mindvégig megőrizte.

Ezt alátámasztja, hogy az 5.házának az ura a Vénusz a 3.házában van, egzaltált méltóságban, vagyis a gyermekek mindig is kiemelt szerepet játszottak írásaiban, akár ihletőként, akár főszereplőként. Ez a Vénusz trigonban van a 11.házas Neptunnal, amelytől valahogy a gyermekek fel is magasztalódtak írásaiban, valamiféle angyali magasságba és tisztaságba emelve őket, plusz ez is jelzi, hogy alapvetően a meséinek indíttatása egyik pártfogója kislányához kötődik.

Hiszen az első meséket tulajdonképpen egy Ida Thiele nevű kislánynak, a dán Művészeti Akadémia titkára lányának kezdte írni. Később - némi anyagi hasznot is remélve - vékony füzetek formájában adta közre őket. Első füzeteiben népmesékből, népi legendákból, babonás történetekből indult ki, a későbbi füzetekben már túlnyomórészt a saját meséit adta ki.

Emellett a Nyilas természetének megfelelően sokat utazott Európában. Andersen élete szinte állandó utazással telt.

Egyik alkalommal járt Magyarországon is. 1831-ben Közép-Németországban töltött hosszabb időt, 1833-1834-ben állami ösztöndíjjal Franciaországban, Svájcban és Itáliában tartózkodott. 1835-ben, itáliai útjáról hazatérve, megírta önéletrajzi ihletésű regényét (A rögtönzőművész), majd nem sokkal később megjelentette meséinek első kötetét Mesék gyermekeknek címmel.

Útjai során előszeretettel kereste külföldi hírességek barátságát, kivált olyanokét, akik - hozzá hasonlóan- alacsony sorból származtak. Az utazgatások közötti időt gazdag dán pénzemberek, arisztokraták kastélyaiban vendégeskedte, dolgozta át. Különc természetéről, agglegényéletéről, hipochondriájáról, világfi allűrjeiről legendák keringtek, és suttogtak rejtett homoszexualitásáról is. Életének utolsó éveiben számtalan jelét kapta az elismerésnek: magas évjáradékot kapott, szülővárosa díszpolgárrá választotta, részt vett saját szobra leleplezésén, több külföldi uralkodó részesítette kitüntetésben.

Nem véletlen, hogy az Odense nyomornegyedében született író, ilyen gazdag és független életet tudott végül is élni. Sok, jó állású, erős bolygója segítette ebben. Nemcsak az uralmi méltóságú születési uralkodó Jupitere, hanem az egzaltált Napja, Vénusza, Szaturnusza és Holdja. Az ilyen emberek szívósak és kiküzdik maguknak azokat a dolgokat, amiket akarnak, így például a sikert, a gazdagságot vagy a hírnevet.

Azonban Andersen 1860-as évek közepétől már sokat betegeskedett, és a felejthetetlen mesék szülőatyja májrákban halt meg 1875. augusztus 4-én Koppenhágában. Szülővárosában, Odensében található az emlékének szentelt múzeum, koppenhágai lakóházát műemlékké nyilvánították. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) 1956-ban alapította meg az Andersen-díjat, mellyel írókat és illusztrátorokat jutalmaznak gyermekművészeti munkájuk elismeréseként (Andersen Award).

Az évről évre világszerte megünnepelt International Children's Book Day-t (Gyermekkönyvek Nemzetközi Napját vagy Nemzetközi Gyermekkönyv Napot), pedig Andersen születése évfordulóján tartják.

Az ünnep célja, hogy a gyerekekkel megszerettessék az olvasást, a könyveket. Manapság a számítógép, a telefonok képernyője miatt a könyveket egyre inkább elhanyagoljuk - tegyünk együtt ez ellen!

"Inkább legyek szegény egy könyvekkel teli kunyhóban, mint egy olyan király, akiből hiányzik az olvasás szenvedélye." - Thomas Babington Macaulay

"Az olvasás iránti szerelem sosem marad viszonzatlan." - Polina Daskova

Hans Christian Andersen magyarul kiadott könyvei:
https://moly.hu/alkotok/hans-christian-andersen/konyvek