1./ Az első januári, amelyet "farkasholdtöltének" neveztek el,hiszen a tél kellős közepén a kiéhezett farkasok falkában gyülekeztek az indián falvak közelében.
Januárban – az év első teliholdja a Farkas telihold nevet kapta, mivel a tél közepén a legnagyobb hidegben farkas falkák gyülekeztek az indián törzsek lakóhelye köré. Van ahol jég holdnak vagy öregholdnak nevezik a januári teliholdat. A kelták például teljes holdnak hívják.
Néha úgy is emlegették, hogy Öreg Hold, vagy a Yule (Karacsún) utáni hold. Egyesek havas teliholdnak nevezték, de a legtöbb törzs ezt a nevet a következő holdra alkalmazta.
2./ A februárit "havas holdtöltének" keresztelték, mivel ebben a hónapban esik a legtöbb hó, a legkeservesebb a vadászat, így aztán nem csoda ha ezt még "ínséges" holdtöltének is nevezték.
A februári teliholdat az indiánok Havas holdnak nevezték, de helyenként a Csont Hold elnevezést is használták. Nem csoda, hiszen ekkor hullt a legtöbb hó, és ez volt az év legnehezebb időszaka vadászat szempontjából. Az indiánokkal ellentétben a kínaiak a februári teliholdat bimbózó holdnak nevezik.
Mivel a legtöbb hó általában ebben a hónapban esett, az északi és keleti őslakos törzsek a februári teliholdat leggyakrabban Havas Teliholdnak nevezték. Egyes törzsek ezt a holdat Éhező Teliholdként is emlegették, mivel a területükön uralkodó zord időjárási viszonyok nagyon megnehezítették a vadászatot.
3./ A márciusi a"férges" telihold, a hőmérséklet melegebb lesz, kibújnak a földigiliszták. Némely törzs a "varjak" holdtöltéjének hívta, a varjak károgása jelzi a tavasz beköszöntét, de elterjed volt a "kérges" jelző is, a megolvadt hó felszínén keletkezett ropogós réteg miatt.
A márciusi telihold neve a Ragyogó hold vagy Férges hold. Mindkét elnevezés elterjedt. A férges hold elnevezést pozitív értelemben használták, és ez a tavasz eljövetelét jelentette, hiszen megfigyelték, hogy a giliszták, bogarak ekkor kezdtek előjönni, előcsalogatva ezzel a madárvilágot. Európában böjt holdnak nevezik a márciusi teliholdat, a kínaiak pedig álmos holdnak.
Ahogy a hőmérséklet melegedni kezd, és a talaj kiolvad, megjelennek a földigiliszták és a rájuk vadászó madarak is.
Az északabbra élő törzsek ezt a teliholdat Varjú Teliholdként ismerték, amikor a varjak rikoltozása jelezte a tél végét; vagy Kéreg Teliholdként, mivel a hótakaró a nappali olvadástól és az éjszakai fagyástól kérgesedik.
A juharfák csapolásának idejét jelző telihold egy másik variáció. A telepesek böjti holdként is ismerték, és a tél utolsó teliholdjának tartották.
4./ Az áprilisi holdtölte a "rózsaszín" teliholdnevet kapta az első tavaszi virágok színe miatt.
Az áprilisi telihold a Rózsaszín hold elnevezést kapta, ezt használták leggyakrabban, utalva a növények és a természet ébredésére. Sok helyen termő holdnak, ébredés holdjának, tojás holdnak is nevezik.
Ez az elnevezés egy rózsaszín gyógynövénytől származik, amely a tavasz egyik legkorábban kikelő virága.
E hónap égitestjének más elnevezései között szerepel a Csírázó füves telihold, a Tojáshold, a tengerparti törzseknél pedig a Hal telihold, mivel ilyenkor úsznak felfelé a pisztrángok az árral szemben, hogy ívjanak.
Európában Rügyfakasztó Teliholdnak hívhatnánk.
5./ A következő májusi a "virágos" holdtölte, virágdíszbe öltözik a természet. Szokták még "kukoricavetésinek" is nevezni.
A májusi telihold a Virág Hold elnevezést kapta, de ültető és zöld levelek holdjának is hívják. Utalva ezekkel a kifejezésekkel a gyönyörű virágba és zöldbe borult májusra. Ez a név minden algonkin törzsnél általános volt. Európában azonban rózsás holdnak nevezték. Azért is, mert az eper szüretelésének viszonylag rövid szezonja minden évben június hónapra esik, így az ebben a hónapban bekövetkező teliholdat eper névre keresztelték!
6./ A júniusi az "epres" holdtölte.
7./ A júliusi a "szarvasbikáé" ekkor kezdenek kinőni az új agancsok.A júliusi teliholdnak is több gyakori elnevezése van. Egyik a Szarvasbika hold, hiszen ekkor figyelték meg az agancsok növekedését, másik a Vihar Hold, az időjárás miatt.
8./ Az augusztusi a "tokhal" telihold.
A halász törzseknek tulajdonítják e hold elnevezését, mivel a Nagy-tavak és más nagyobb víztestek nagytestű halát, a tokhalat ebben a hónapban fogták ki a legkönnyebben. Néhány törzs Vörös teliholdként ismerte, mivel a Hold felkelésekor minden fülledt ködön keresztül vörösesnek tűnik. Zöld kukoricás holdnak vagy Gabonás holdnak is nevezték.
Az augusztusi telihold több helyen az Arató hold nevet viseli, az ősi indiánoknál a szeptemberi telihold kapta ezt a nevet. Ők az augusztusit inkább Vörös holdnak vagy Gabona holdnak nevezik.
9./ A szeptember az "aratási" holdtölte. A szeptemberi telihold az Aratás holdja. Az ősi indiánok az aratást inkább az őszi napéjegyenlőséghez kapcsolták. Fontos, tudni, hogy megfigyelték azt is, hogy mennyire erős a telihold, mennyire jól világít éjszaka, és eszerint cselekedtek.
A kukorica, a tök, a tökfélék, a bab és a vadrizs, a fő indián alapélelmiszerek most már készen állnak a gyűjtésre.
10./ Az október "vadászaté". Az októberi telihold a Vérhold nevet vagy a Szüreti Hold nevet viseli a legtöbb helyen. A vérhold a vadászszezonra utal.
11./ A "hód" teliholdja novemberre esik, hogy elegendő hódprémet biztosítsanak a téli öltözékhez. A novemberi teliholdat Hód teliholdnak nevezték, fagyos holdnak is, hiszen eljött az ideje, hogy a fagy beállta előtt hódprímet gyűjtsenek.
Ekkor állították ki a hódcsapdákat, mielőtt a mocsarak befagytak volna, hogy biztosítsák a meleg téli prémek utánpótlását. Egy másik értelmezés szerint a Hód Telihold elnevezés onnan ered, hogy a hódok most aktívan készülnek a télre. Néha Fagyos holdként is emlegetik.
12./ A decemberi a "fagyos" telihold, mert ilyenkor veszi a tél birtokba az északi féltekén a Földet. A decemberi telihold a Hideg vagy Fagyos hold nevet viseli, az időjárás miatt, de gyakran a hosszú éjszaka holdjának is hívták, hiszen a nappalok ebben a hónapban a legrövidebbek.
Éjszaka telihold jelenik meg a téli csodavilág felett. Ebben a hónapban a téli hideg egyre jobban rátelepszik, és az éjszakák a leghosszabbak és legsötétebbek. Néha a Yule/Karacsún előtti holdnak is nevezik.
A Hosszú éjszakai Hold elnevezés kétszeresen is találó, mert a tél közepén valóban hosszú az éjszaka, és mert a Hold sokáig a horizont felett tartózkodik. A tél közepén a telihold magasan vonul az égen, mivel a Nap alacsonyan áll.
A cikk innen származik: https://www.stop.hu/articles/article.php?id=808548
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése