A
házak hullámzó erőmezők, melyeket számításokkal tudunk meghatározni. Nem
természetből adódnak, mint a jegyek vagy a bolygók, és többféle házrendszert
ismerünk. A radix, vagy születési képletekben leginkább a Placidus házrendszert
használjuk, ezen kívül van a Regiomontanus, amit a kérdőasztrológiában
használunk, a Koch-féle házrendszer, vagy az Egyenlő házak rendszere, szóval sokféle
van.
A
Placidus házrendszer jól használható azon a területen, ahol kialakult az
asztrológia, így kb. az egyenlítőtől fölfelé és lefelé a 60. szélességi fokig.
Utána viszont torzulni kezdenek a házak, erre vigyázni kell, hogy utána már nem
igazán használható, összecsúsznak a házak.
A
házakat egyébként elég bonyolultan lehet kiszámolni. Először megállapítjuk az
Ascendens–Descendens tengelyt és az MC–IC tengelyt, ez minden házrendszer
alapja és utána bizonyos logaritmusos és egyéb számításokkal lehet a házakat
kiszámolni. Ez most nem tananyaga ennek a könyvnek, ezt helyettünk számítógépes
programok vagy online oldalak simán megcsinálják. Most mi ezzel nem vacakolunk.
Akit nagyon érdekel a számítási módja, az nyugodtan vegye elő Dubravszky László
A tradicionális asztrológia tankönyve című könyvét, ott részletesen le vannak írva ezek a számítások
és a háztáblázatok.
Amit
érdemes tudni a házakról: mint mondtuk, 4 kiemelt házcsúcs van. Ezek közül
kettő az Ascendens és a Descendens. Ez a kettő pont jelöli ki a horizontot, az
Ascendens a keleti pont, ahol felkel a Nap minden nap, ez az, ahol belépünk az
életbe. Illetve a Descendens pedig az a hely, ahol lenyugszik a Nap. Erre
nagyjából merőleges az MC–IC tengely. Az MC a Medium Coeli, az ég teteje, ahol
delel a Nap, ez a zenit, pont délben a fejünk felett, illetve a lábunk alatt a
másik féltekén, ahol éppen éjszaka mélye van, az pedig az Imum Coeli, az éj, az
égnek a mélye, ez a nadír. Ez a 4 pont jelöli ki a koordináta rendszerét a
horoszkópnak. Ezen belül osztjuk fel még 12 házra a horoszkópot.
A keleti látóhatár és az Ekliptika (a Nap napi pályája, amit megtesz felkeléstől lenyugvásig) metszéspontja a házrendszer mindenkori kezdőpontja, az ASCENDENS, az 1. ház sarka. Vele szemben tőle 180 fokra van a nyugati horizont és az Ekliptika metszéspontja, ez a DESCENDENS, a 7. ház sarka.
Az
Ekliptika ívének a két metszéspont feletti része a nappali, a két metszéspont
alatti része pedig az éjjeli oldalt jelenti.
Minden
adott Földrajzi hely meridiánja, vagyis délköre szintén két pontban metszi az
Ekliptikát: a látóhatár feletti metszéspont a MEDIUM COELI – vagy röviden MC –,
ez a 10. ház csúcsa. A látóhatár alatti metszéspont az éjjeli oldalon az IMUM
COELI, ez a 4. ház csúcsa. A horoszkóp négy sarkalatos pontjának meghatározása
teljesen egyértelmű.
Az
asztrológiai gyakorlat azonban a Földet körülvevő teret még további szakaszokra
bontja, a sarkalatos pontok közötti negyedeket 3-3 szakaszra, azaz összesen 12
szakaszra, ezáltal 12 asztrológiai ház jön létre.
Az
ún. közbeeső házak sarkainak kiszámítása az asztrológia története folyamán
többféle matematikai módszerrel történt, s gyakran képezte vita tárgyát, hogy
melyik számítási eljárás a helyes:
PORPHYRIUS-féle
CAMPANUS-féle
REGIOMONTANUS-féle
PLACIDUS-féle
PAGE–POLICH-féle
rendszerek,
vagy a
VEHLOW-féle “egyenlő házak rendszere”.
Megjegyzendő,
hogy mivel az Ekliptika és az Egyenlítő 23°27’-re elhajlik egymástól,
nyilvánvaló, hogy az egyenlítői házak az Ekliptikán mérve nem lesznek egyenlő
nagyok, hanem egyesek nagyobbak, mások kisebbek lesznek 30 foknál és ezt az
egyenlőtlenséget még fokozza a horizont szöge. Minél magasabb szélességi fok
alatti helyen történik a születés, annál nagyobb lesz az eltolódása a házaknak
az Ekliptikán mért kiterjedést illetően.
Inkább
a házak értelmezéséről beszélnénk, nem a kiszámításáról, mint mondtam. Ami
nagyon fontos, először elmondanám, hogy a házak mit jelentenek.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése