Néphagyományok: Kisassszony napja

 

Az eredete a magyarországi Mária kultusz:
Kisboldogasszony vagyis Mária születése napja. Szergiusz pápa ünnepelte először a VII. század végén. (szeptember 8.).

Azért lett szeptember 8-a az ünnep, mert ezen a napon szentelték fel azt a jeruzsálemi templomot, amely azon a helyen áll, ahol a hagyomány úgy tartja, hogy Szűz Mária született. Ez a templom ma is áll, és Szent Annanak szentelték.
A XII. századtól kezdve kerül szeptember 8-ra az ünnep. Magyarországon a XVIII. században fejlődött ünneppé. Ekkor fejlődött ki számos népszokás is. 1955-ben eltörölték.

Ma Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb zarándokhely a Kisboldogasszony templom, ahol már számos csoda és jelenés megtörtént.

A Kisboldogasszony-búcsúk éneklő menetekké alakulnak, ahol van Mária-szobor ott leányok viszik magasba emelve. A menet elejét ministráns fiúk vezetik.

Népszokások

Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és "csatlakoztak az angyalokhoz", akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták: "Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk." Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát.

Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor Kisboldogasszony napján vetették el. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse - miközben a jelenlévők imádkoztak -. A Balaton és Göcsej régióban, az Istent kérték, hogy szentelje meg harmattal, az "Úristen szentelje meg" ima kéréssel. Majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát. Az ilyen gabona bőven terem és nem üszkösödik meg.

Ha ezen a napon esik, akkor nem jó a vetés idejére.

A dióverés kezdetének napja.

A nép megfigyeléshez tartozik, hogy a fecskék ezen a napon hagyják el Európa ezen részét és a Közel-kelet érintésével költöznek délre.

A mai az utolsó napja a Nagyboldogasszony napjától Kisasszony napjáig tartó időszaknak, amely a rontás  elleni gyógynövények szedésének hagyományos ideje volt. Később az ekkor gyűjtött írekkel, virágokkal, füstölték a beteget, ezeket égették mennydörgéseknél is az égi hatalmak engesztelésére. A bodzabogyóból ilyenkor kiváló lekvár készíthető. Ha a csipkerózsa tündérleány, akkor a bodza inkább öregasszony, s valóban, öreg anyókaként is megszemélyesítették. Ő az a segítő minőség, aki a tündérekkel szemben az alvilágban lakik.