A katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja először 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg, mint a megemlékezés napja. A még élők a "küzdő egyházat", a már meghalt és tisztítótűzben bűnhődők a "szenvedő egyházat", az üdvözültek pedig a "diadalmas egyházat" képviselik.
A kereszténység elterjedésekor az őskeresztény gyakorlat az volt, hogy a Biblia kijelentéseivel ellentétes ünnepeket nem fogadtak el, így lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították azok elsorvasztása helyett: például a mindenszentek ünnepét a kelta újévhez. IV. Gergely pápa helyezte november 1-jére a szentek ünnepét a 835-ben. Ebből később november 1-je lett.
A reformátusoknál nem egyházi ünnep sem a halottak napja, sem a mindenszentek, mert helytelennek ítélik a katolikus halotti kultuszt, és a katolikus szenteket sem ismerik el. Az evangélikusok megtartják a Halottak napját, de a Mindenszentek ünnepét nem, bár elismerik a szentek létezését.
(forrás: Délmagyar, Wikipédia)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése