Keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért a Mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnapon. Szent Odiló clunyi bencés apát 998-ban vezette be emléknapként, de később a renden kívül is ünnepnappá vált, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.
A Wikipédia szerint a halottak napján mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus öt sebének emlékezetére. Az elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatóriumi (tisztítótűzbeli) szenvedéseik enyhítésére katolikus hittételen alapul. Vigasztalást nyújt a hátramaradottaknak, hogy így tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak.
Nemcsak a katolikus hívek ünnepe, hanem a reformáció több felekezete is elfogadta: az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan is elismerték, előbbi a mindenszentek ünnepét is és a halottak napját is megtartják, ugyanabban az időpontban, mint a római katolikusok, bár nem tartozik a fő ünnepek közé. A reformátusok csak szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az elhunytakról. Az ortodox kereszténység ünnepi naptárában több halottak napja is szerepel. A bizánci szertartásban a pünkösd előtti szombaton ünneplik. A halottak napját az anglikán egyházban nem tartják meg, bár a vallás bizonyos irányzatai - amelyek nyitottak a katolicizmus irányába – újra visszaemelték a megemlékezéseket - írja a Wikipédia.
(forrás: Délmagyar, Wikipédia)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése