JÚLIUSI AJÁNLÓ

Mit olvastam e hónapban önfejlesztés/spiritualitás témakörben?


Ewan McGregor – Charley Boorman: A hosszabb úton Afrikába


Végre egy igazi kaland, igazi, hús-vér hősökkel!
Bár először kicsit tartottam tőle, hogy vajon nem lesz-e kiábrándító netán emberileg a főszereplők viselkedése, hisz Ewan McGregor hollywoodi Golden Globe-díjas skót színész és az ír Charley Boorman (a híres filmrendező fia), pedig maga is színész és motorcégek nagykövete, rally-bajnok,  elég nagy nevek.
Az elején talán tényleg kicsit túl sokat aggodalmaskodnak (kedvencem volt az ukrán maffiózónál való vendégeskedés), meg szomorú olvasni, hogy a XXI.században a a nyugatiak szemében a Csehországtól keletre elterülő országok még mindig olyanok „ahol sárkányok laknak”…. 
De aztán az idő és a kilométerek múltával Ewan, Charley és a stáb szépen összerázódik, ráéreznek az utazás ritmusára, és csodálatos élményekkel gazdagodnak. 



Szlovákia kies tájaitól, Ukrajna szegénységén, Oroszország kommunista emlékein, Kazahsztán vendégszerető csinadrattáján és Mongólia embert próbáló vidékén át, egészen Szibériában a Csontok útjáig és a legkeletibb pontjáig, Magadánig folyik az igazi kaland. Utána már Alaszka és Észak-Amerika csak egy könnyed kis motorozásra van, de nagyon megható, ahogy fogadják őket az útjuk végén, és az újraegyesülésük a családjukkal. 
Amúgy a könyv szerkezete is nagyon tetszett, a váltott szempontú elbeszélés (Ewan és Charley), tényleg olyan, mintha csak megálltak volna a motorjaikkal az út szélén a tábortűznél, és egymás szájából véve ki a szót mesélnének a kalandjaikról, mi pedig csillogó szemekkel hallgatnánk őket… Szinte együtt dagasztjuk a sarat, együtt izzadunk és ázunk el velük, együtt félünk, veszekszünk, nevetünk, és együtt álmélkodunk a kulturális különbségeken, és együtt szállunk a széllel és gondolkodunk el életünk értelmén. 
Az biztos, hogy ennek a könyvnek helye lesz a polcomon (csak még be kell szereznem, mert könyvtárit olvastam), hogy időnként rápillanthassak, vagy éppen egy-egy részt újraolvashassak. Már csak motivációnak is nagyon jó: ha ők meg tudták ezt így csinálni, én miért ne tudnék bármit megcsinálni? 
És ezek után nem kérdéses, hogy megyek megnézem a filmet is amit forgattak, izgi lesz „élőben” is látni, amikről a könyvben olvastam. Na és persze el fogom olvasni a második kalandjukat is a Hosszabb úton Afrikába címűt. Már alig várom! :)



Michael Acton Smith: Belső csend

Nagyon szép, illusztrált kötet a mindfulness gyakorlatáról. Szerencsére tágabbkörűen foglalkozik ezekkel a dolgokkal, a kapcsolatok, gyerekek, utazás, munka, étkezés, alvás, természet, kreativitás témakörein át. Kapunk szép idézeteket (legszívesebben kivágnék párat, hogy feltegyem a falra), pár gyakorlati feladatot (bele lehet írni a könyvbe is), néhány meditációt. 
A kötetet két fickó írta, akik a Calm nevű meditációs appot kidolgozták, és tkp.annak is reklámot csinálnak ezzel a könyvvel. Ami tök jó lenne, ha a Calm magyarul is kapható lenne! Ennek hiányában marad a tengerzúgás-madárcsicsergés hangok, és ennek a gyönyörű kötetnek a nézegetése.


Blake D. Bauer: Nem szenvedésre születtél!

Valószínüleg nem jókor kapott ki engem ez a kötet, mert csak végigdaráltam, miközben így is sok megfontolandó gondolatot találtam benne. A szerző buddhista alapokon magyarázza el az élet mibenlétét, amiben szimpatikus, hogy nem a mindenáron való, idülten boldog mosolyra oktat minket, hanem a szenvedések és nehézségek elfogadására és feldolgozására. Szóval érdemesnek tartom elolvasni, pláne akinek elege van az önfejlesztő könyvek hurrá-optimizmusából. és egyszer talán én is megint próbát teszek vele egy jobb hangulatomban.



M. Amos Clifford: Az erdőfürdőzés kézikönyve

Mint általában minden ilyen könyv, ez is a saját szervezetét élteti. A szerzőnek Észak-Amerikában van egy erdőfürdőzésre specializálódott szervezete, erről mesél főleg. De azért már mélyebbre is megy kicsit, ír általánosságban is erről a módszerről, hogyan kéne nekiállni, ők milyen programokat szerveznek, egy-két bevezető gyakorlatot is közöl. Még mindig nem az igazi (kicsit más szeretnék olvasni ezzel kapcsolatban) de már jó úton halad, remélem a következő ilyen könyv már betalál!


Katja Pantzar: Sisu és én

Kezdjük azzal, hogy jóval magyarosabb lenne a cím névelővel: „A sisu és én”, mivel sisu nem egy bolyhos állatka, hanem egy fogalom! Na mindegy. Maga a kötet egy finn származású, de Kanadában nevelkedett hölgy visszatalálásáról szól a finn értékekhez és magához a sisuhoz, a finn kurázsihoz. De mivel a hölgy újságíró, hát egyből kutatást szervez, szakértőkkel beszél, és a saját életében is nyomon követi, hogy változik meg a finn életstílus hatására. A szakmai interjúktól eltekintve engem ez jobban megfogott, mint az eredeti sisu könyv, ami csak elméletileg járta körül a témát. Itt személyes élménybeszámolókat is kapunk a jeges téli fürdőzésekről, a télen-nyáron biciklivel való munkába járásokról, a lappföldi hegymászásról és az északi fény megpillantásáról. És, hogy mindezek, hogyan gyógyították ki régóta fennálló depressziójából az írónőt. 
Nagyon-nagyon szimpatikus életforma, a sok természetközeli élménnyel, az időjárásnak való fittyet hányással, a sok életmódot könnyítő dologgal együtt – ha nem magyar lennék, asszem finn szeretnék lenni! :)



Raphaëlle Giordano: A második életed akkor kezdődik....

A #1 nemzetközi bestseller regény , amely már több, mint 2 millió olvasót segített eljutni egy boldogabb,és teljesebb élethez.

A harmincnyolc és negyed éves Camille-nak látszólag mindene megvan, hogy boldog legyen. Miért érzi mégis úgy, hogy elillant ez a boldogság? Arra vágyik, hogy visszataláljon az öröm és a kiteljesedés útjára. Amikor a rutinológus Claude felajánlja, hogy eredeti módszerével a segítségére lesz ebben, szinte habozás nélkül beleveti magát a kalandba, hogy meghódítsa az álmait…
Egy asszony különleges utazása a boldogtalan, kiüresedett életből egy célokkal teli, igazi élet felé, az Eat, pray, love és Az alkimista rajongóinak.
A regény végén megtalálhatjuk a Camille terápiája során alkalmazott eszközök, módszerek leírását, magyarázatát, hogy magunkon is kipróbálhassuk akár.
A szerző író, festőművész és kreatív coach – a rutinológia az általa kidolgozott módszer fantázianeve.