Július köszöntése


Ebben a hónapban gyakoriak a nyári viharok, amelyeknek már-már sikerül elhitetniük velünk, hogy Kansasben vagyunk, és alig várjuk, hogy Óz varázslatos birodalmába repítsen minket egy tornádó. Júliusban az ég gyakran esőfelhőktől terhes, melyek olyan feketék, akár az éjszaka, de aztán egy pillanat múlva újra napfény  csillan a búzamezőn és a szedésre érett gyógynövényeken.

Júliusban a víz jut eszünkbe, egy olyan létfontosságú elem,amelynek eredetét gyakran szem elől tévesztjük, annak ellenére, hogy mi, emberek is belőle származunk. Az anyaméhben ott az  élet vize, ahogy patakjaival és forrásaival a föld is az egyik alapvető elemmel ajándékoz meg bennünket amire szükségünk van az élethez.



Elgondolkodtál már azon, honnan származik a csapból folyó víz? Hogy mielőtt valahol a hegyekben egy vízvezetékbe terelték volna egy forrásból csordogált? A nyári viharok lehetővé teszik, hogy a legösztönösebb módon kapcsolódjunk a vízzel. Felvillanyozó, váratlan és érzéki. Aktiválja az energiánkat; hívogat, hogy menjünk ki a szabadba, hogy bőrünkön érezzük az esőcseppeket, és újra kapcsolódjunk a testünkhöz és a forrásunkho

 



Július arra bátorít, hogy figyeljünk az ösztöneinkre és hagyjuk, hogy a vad oldalunk tápláljon. A víz, amely a júliusi holddal érkezik, a növények nedve, a virágszirmokat duzzasztó sejteké, a szomjoltó víz, amely kedvez a növekedésnek és a virágzásnak. A szikrázó napsütésben elfogyasztott gyümölcs leve ugyanaz a víz, amely előkészíti a növényeket a betakarításra, tele esszenciális olajokkal és gyógyító erővel. Teljes értékű tökéletes víz, amely úgy dagad, mint a hold, amely mozgatja.



Júliusi hold idején az szarvasok agancsa a fejlődésük teljében van, emlékeztetve minket arra, hogy nem kell félnünk a növekedéstől, vagy attól, hogy kifejezzük valódi természetünket. Légy olyan, amilyen vagy suttogja -, és ne félj!"

(Lattari: Holdfázisok)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése