A fényszögek

A fényszög vagy aspektus az egyik leggyakrabban használt kifejezés az asztrológiában. Az egyik alkotóeleme a horoszkópnak. Mit is takar ez? Tulajdonképpen két bolygó közötti 30-al osztható számú távolság fokokban. De honnan alakult ez ki, meg miért pont ezeket a fényszögeket használjuk?

A kör 12 szerinti felosztása alapján, Claudius Ptolemaiosz elvei szerint, csak 5 fő ilyen szöget használunk főleg: az együttállást (0°), szembenállást (180°), a szextilt (60°), a kvadrátot (90°) és a trigont (120°). Ez a ptolemaioszi mértan- és zeneelmélet folyományának következménye.

De ennek van egy gyakorlatiasabb alapja is. Méghozzá az, hogy képzeljük azt, hogy az Ascendensre állunk egy képletbe. Azt nézték a régiek, hogy hova esik a pillantásunk, ugyanis az aspektálni, vagy aspektere az azt jelenti, hogy „tekintet, kilátás, szemlélet, nézőpont” (latinul). Tulajdonképpen a fényszög az egy pillantást jelent. Végül is minden jegybe beletekinthetünk, ez még nem mondana sokat, de úgy osztották fel, hogy csak azok a pillantások számítanak, amelyeket 180 fokra ki lehet egészíteni úgy, hogy az adott fényszög végig tudjon „menni” a kör 360 fokán anélkül, hogy „saját magával összeakadna”, vagyis, maradék nélkül osztható legyen a kör 360 foka a fényszög fokszámával.

Hogy is van ez? Tegyük fel, hogy a Kos közepén állok, ott van a 0° és onnan tekintgetek szerteszét, mint ahogy az ábrán láthatjátok. Nos, a két mellettem levő jegyet nem igazán látom, mert közvetlenül mellettem áll. Amit látok, vagy érzékelek, aki velem van, az a 0°, de igazából nem látom őt sem, mert vagy előttem, vagy mögöttem áll. Ezt a régiek nem is vélték fényszögnek, hanem úgynevezett testi együttállásnak, ez a konjunkció. Ennek a kiegészítése a 180 fokra az maga a 180°, az oppozíció, a szemben álló. Aki szemben áll veled, azt teljes egészében meg tudod figyelni, az volt az opponáló fél, az ellenfél. A 0° és 180° az már megmagyarázható. A 180°-al a 360 fok maradék nélkül osztható, 360° / 180° = 2.

Nézzük, milyen fényszögek vannak még. A 180°-ról visszafelé menve a következő a 120°. A 180° tőlünk hat jegyre van, a 120° négy jegyre van, ez a trigon. A 120° az háromszor fér bele a 360 fokba, ha nézitek az ábrát, a Kostól elmegyünk az Oroszlánig, az Oroszlántól elmegyünk a Nyilasig és a Nyilastól visszamegyünk a Kosig. Itt sem ütközünk bele semmibe, mivel 360° / 120° = 3, maradék nélkül osztható ez is. A 120° kiegészítője 180 fokra pedig 60°, a szextil.

Ha a szextilt nézzük ugyan kiindulva az ábrán a Kostól, 60° az két jegyet ölel át, 60 fokra van az Ikrek, aztán megint 60 fokra az Oroszlán tőle, attól 60 fokra a Mérleg, attól 60 fokra a Nyilas, attól 60 fokra a Vízöntő és 60 fokkal visszaérünk a Kosba. Ez sem ütközik semmibe, mivel 360° / 60° = 6, maradék nélkül osztható ez is. Mind a 120°, mind a 60° szépen végig tud menni a 360 fokos körön. már van négy fényszögünk a régiek szerint, amely abszolút tökéletes, a 0°, a 180°, a 120° és a 60°.

Még egy van, amit ismerünk, a 90°, a kvadrát. Amely úgy néz ki technikailag, hogy három jegynyire van a kiindulóponttól. A Kosnál van a 0°, akkor Bika 30°, Ikrek 60° és Rákban van a 90°. Aztán megint leszámolunk hármat a Ráktól: Oroszlán 30°, Szűz 60°, Mérleg 90°. Onnan megint három jegy, Skorpió 30°, Nyilas 60°, Bak 90°. A Baktól pedig a Vízöntő 30°, Halak 60°, Kos 90°, és visszaérünk a kezdőpontba. 360° / 90° = 4, maradék nélkül osztható ez is.

A 180 fokra pedig a 90° saját magát egészíti ki (2*90 az 180). Ez is tökéletes fényszög volt a régiek szerint. Ezért használták ezt az 5 fényszöget.

További értelmezési lehetőséget nyújt a közeledő és távolodó fényszögek értelmezése. Ez a horoszkópot nemcsak egy kifeszített pillanatképként értelmezi, hanem a bolygók mozgási irányát és sebességét is figyelembe veszi. A közeledés IGENT jelent akár jó, akár rossz dologról van szó, míg a távolodás NEMet jelez.