Oldalak

JÚNIUS 8. MEDÁRD

Közismert időjárásjósló nap. A közhiedelem úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz.

A bukovinai magyarok szerint e napon kezdődött az özönvíz, és akkor is negyven napig esett.

Topolyán úgy vélik, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor, ha esik, akkor savanyú. Egyes csallóközi falvakban Medárdkor vetették a lent, hogy ne legyen gazos és szépen fejlődjön.

Szent Medárd 456 körül született a pikárdiai Salency-ben, frank nemesember és római anya gyermekeként. 33 évesen szentelték pappá, ő térítette meg a flandriaiakat. A hunok és a vandálok pusztítása miatt székhelyét áttette Noviomagusba, a mai Noyons-ba, ahol püspökké szentelték.

Állítólag ő adta fel a apácafátylat Szent Radegunda frank királynének, és ő honosította meg a rózsaünnepélyeket. A rózsakoszorú (Rosere) a környék legpéldásabb viselkedésű hajadonának járt. 545 június nyolcadikán halt meg.

Medárd a gabonaaratás, a szüreti munka, a munkások, napszámosok, méhészek védőszentje. 


Jó termésért, esőért, a szőlőért, foglyok szabadulásáért fohászkodnak hozzá, láz, fogfájás ellen kérik oltalmát, sőt a gyermekáldásra vágyók is őhozzá fohászkodtak.

A legismertebb hiedelem szerint, ha Medárd napján esik, akkor 40 napig esni fog, vagy ahogy népiesen mondják:


Medárd, ha sírni kezd, 40 napig nem hagyja abba.“

Fordítva is igaz: ha nem esik, akkor negyven napos szárazság következik.


Medárdus napja ha tiszta, nem jő a rossz idő vissza.“


Miképp függ össze Medárd és az eső?

Legendája az esőzéssel kapcsolódik össze. Az egyik legenda szerint még gyermek volt, amikor a szakadó esőtől egy kiterjesztett szárnyú sas óvta meg. Szent Medárd legendáriumában találunk arra is utalást,


amikor egy hangoskodó, mulatozó társaság nem hallgatott a szent püspök jámbor intelmeire, a társaságot 40 napos esővel "csitított" le a nap névadó szentje.


Művészeti alkotásokon feje fölött kiterjesztett szárnyú sasmadárral ábrázolják, ami megvédi az esőcseppektől, s  emellett sokszor ábrázolják nevetés közben, ahogy kivillannak a fogai. Ezért fogfájás esetén is hozzá lehet fordulni.


Hogy a 40 napos időszak miből és honnan fakad, arra még nem született meggyőző válasz. Tehát a 40 nap egy legenda csupán. A negyven egyébként bibliai szent szám. Negyven napon át ugyanis aligha esett valamikor is Medárd napja után az eső, ezért inkább a bibliai özönvíz 40 napja lehetett hatással a hiedelem kialakulására.

Kínálkozik tudományos magyarázat is


E jelenségnek természettudományos okai vannak.


Júniusra a szárazföld belső területei már jól fölmelegednek, a meleg levegő fölszáll, és helyébe érkeznek a súlyosabb párás tengeri légtömegek, ezek meghozzák az esőket, zivatarokat.


De hogy jön mindehhez a VI. században élt Szent Medárd püspök?


Csupán az emléknapja révén. Személyesen semmi köze az időjósláshoz, az e nap környékén tapasztaltakat viszont évszázadok igazolták, s a megfigyelést már a késő középkorban följegyezték. Aztán egyik évben bevált, a másikban nem.


Medárd napi szokások és hiedelmek

A néphit szerint egyáltalán nem mindegy, hogy milyen idő van Medárd napján. Elődeinknél éppen ezért többféle népszokás alakult ki, amellyel az időjárást szerették volna befolyásolni. Ezt a hiedelmet  a néphagyomány apáról fiúra továbbadta.


Algyőn régen Szent Medárd ünnepét időjárás-varázslásra használták. Ha esőt kívántak a földek,


Algyő öregasszonyai e napon egy kifejlett kakast fürdettek meg, hogy zápor kerekedjék.

Voltak helyek, ahol a várva várt esőt azzal is próbálták elősegíteni, hogy különféle mondókákat énekeltek. Így például az „Ess eső ess...“ kezdetűt, de a legbiztosabb módszer az volt, ha aznap kakast főztek ebédre.


Ha meghallgatásra talált a kérés, de túl sok eső esett, a mondóka ekképpen módosult:"Süss fel nap, Isten tányérkája, Kertek alatt kislibáim megfagynak."


Jelnek tekintették, hogy biztos esni fog, ha sok béka jött elő, ha a tyúkok a porban fürödtek, vagy ha a vakond magasan túrt.

Ilyenkor tóban, folyóban óvatosan fürödjünk.


Jászdózsán úgy tartják, hogy Medárd napján mindig vízbe fúl valaki, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk, s ezért e napon inkább ne fürödjünk szabadvízben.

Minderről a következő kis rigmussal emlékeztek meg: 


Medárd előtt ne várj nyárt, utána dér nem tesz kárt."




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése