KÖNYVAJÁNLÓ - A holdraszállás 50.évfordulójára

„Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek”

Július 20-án lesz 50 éve, hogy elhangoztak ezek a híressé vált szavak. 1969-ben ezen a napon  ember lépett a Holdra. Ennek alkalmából a mostanában kiadott űrhajós könyvek közül szemezgetnék. Érdemes olvasni őket, vannak köztük a "hőskorral" foglalkozók, de a mostani ISS-en szolgáló asztronauták könyvei is. Ismerjük meg őket!

Gene Kranz : Houston, ​baj van!

Akik felmentek a Holdra, és akik visszahozták őket

Gene Kranz, a NASA Repülésigazgatója jelen volt az amerikai űrhajózási program minden jelentős mozzanatánál: az első űrhajós fellövésétől a Holdra szálláson keresztül a Challenger katasztrófájáig. 

Az Apollo-13 legénységének hihetetlen megmentését Kranz és csapata irányította a houstoni Űrhajózási Központból. Senki nem tudna hitelesebben beszámolni az első kezdetleges rakétaindítások és az utolsó Holdra szállás között eltelt évtizedről, mint ő. 

Ajánlott olvasmány mindenkinek, aki érdeklődik az űrkutatás hőskora, a színes sztorik és a vezetéstudomány iránt. 
Kranz életműve sokakat ösztönözhet arra, hogy kitartással, fegyelemmel és odaadással a siker elérhető.

Robert Kurson: Rakétaemberek

Az Apollo 8 merész küldetése és az űrhajósok, akik először utaztak a Holdhoz

1968 ​egy történelmi viharokkal és viszályokkal terhes év volt – végrehajtották a Tet-offenzívát, meggyilkolták Martin Luther Kinget és Robert Kennedyt, Chicagóban a Demokrata Párt országos konvenciója idején zavargások törtek ki. Ilyen nyomás alatt kellett végrehajtani az Apollo-8 küldetését, Amerika nagyságának legmerészebb és legkockázatosabb próbáját. Magával ragadó és szakavatott beszámolójában Robert Kurson a három űrhajóst és családjaikat állítja a történet középpontjába: a parancsnok Frank Bormant, az utolsó küldetésére induló, küzdő típusú embert, az álmodozó Jim Lovellt, aki gyermekkora óta arra vágyott, hogy egy rakétával elrepüljön a Holdra, és Bill Anderst, a fiatal nukleáris mérnököt és vadászpilótát, aki első űrrepülésére indult. 
Robert Kurson több száz óra időtartamban készített interjúkat az űrhajósokkal, szeretteikkel, a NASA munkatársaival és szakértők sokaságával, életszerűen felelevenítve a felejthetetlen részleteket Amerika történetének legnagyszerűbb óráiról. Megtörtént eseményeket feldolgozó thrillerjében Kurson feltárja az űrhajósokra leselkedő veszélyeket és bemutatja rendkívüli bátorságukat, amelynek köszönhetően az emberiség először távolodott el a Földtől – és érkezett meg egy idegen világ közelébe.

Margot Lee Shetterly: A ​számolás joga 

Azoknak ​a fekete matematikusnőknek a rendkívüli, igaz története, akik a feminista és a polgárjogi mozgalmak viharai közepette a NASA-nál végzett számításaikkal járultak hozzá Amerika legjelentősebb űrbéli tetteihez.
Mielőtt John Glenn körberepülte a Földet, Neil Armstrong pedig a Holdra lépett, egy „emberi számítógépek” néven ismert, női matematikusokból álló csoport ceruzák, logarlécek és mechanikus számológépek segítségével számolta ki azokat az adatokat, amelyek felhasználásával aztán rakétákat és asztronautákat lőttek fel az űrbe. 
Ennek a csoportnak jó néhány kivételesen tehetséges afroamerikai nő is a tagja volt, akik koruk legkiválóbb elméi közé tartoztak. Eredetileg matematikát tanítottak az amerikai Dél szegregált iskoláiban, ám amikor a második világháború idején az ország repülőgépipara súlyos munkaerőhiánnyal küzdött, őket is bevetették. A matematikai zsenik, akiken eddig keresztülnéztek, egyszerre a tehetségükhöz méltó álláshoz jutottak, és Uncle Sam hívására örömmel költöztek a virginiai Hamptonba, hogy a Langley Memorial Repülésügyi Laboratórium lenyűgöző világában dolgozhassanak. 
A Virginiában érvényben lévő Jim Crow-törvények értelmében nem integrálódhattak ugyan be fehér társaik közé, a kizárólag fekete nőkből álló „nyugati komputer” csoport azonban így is sokat tett azért, hogy Amerika valóra válthassa egyik legnagyobb álmát: döntő győzelmet arasson a Szovjetunió fölött a hidegháborúban, és egyeduralmat szerezzen a mennyek felett.
A számolás joga a második világháborútól kezdve a hidegháborún, a polgárjogi mozgalmakon és az űrversenyen keresztül követi nyomon Dorothy Vaughan, Mary Jackson, Katherine Johnson és Christine Darden, a NASA legnagyobb sikereihez hozzájáruló négy afroamerikai nő egymásba szövődő életútját. Tanúi lehetünk, hogy karrierjük a könyvben szereplő majdnem három évtizede alatt hogyan néznek szembe a kihívásokkal, hogyan lépnek szövetségre és hogyan használják fel az intellektusukat ahhoz, hogy megváltoztassák az életüket és a hazájuk jövőjét.

A könyv alapján, Taraji P. Henson, Octavia Spencer, Janelle Monae, Kirsten Dunst és Kevin Costner főszereplésével film is készült.

Chris Hadfield: Egy ​űrhajós tanácsai földlakóknak 

Mit tanultam az űrrepüléseim alatt a találékonyságról, az eltökéltségről és arról, hogy mindig felkészülten kell várni a problémákat

Chris ​Hadfield évtizedekig készült az űrrepüléseire, majd csaknem négyezer órát töltött a világűrben. Eközben svájci bicskája segítségével behatolt egy űrállomásra, repülőgépe vezetése közben ártalmatlanná tett egy élő kígyót és átmenetileg elveszítette a látását, miközben egy Föld körül keringő űrhajó külső oldalán lógott. Hadfield ezredes sikereinek – és túlélésének – a titka az a szokatlan életfilozófia, amelyet a NASA-nál tanult meg: „készülj fel a legrosszabbra – azután élvezd minden pillanatát!” 

Egy űrhajós tanácsai a földi élethez című könyvében Hadfield ezredes beavatja az olvasót az űrhajóskiképzés és a világűr meghódításának legmélyebb titkaiba, hogy megmutassa, hogyan válik a lehetetlen is lehetségessé. Meghökkentő és szórakoztató történetein keresztül átérezzük az űrhajók indításának feszült izgalmát, az űrséták megigéző csodáját és a válsághelyetekben kötelező higgadt reagálást és mérlegelést. Kifejti, hogyan tör utat magának a józan ész a tettek mezején – és ez milyen boldogságot okoz. A világűrben saját, rendkívüli tapasztalataiból vonta le az ösztöneinknek ellentmondó tanulságot: ne képzeld magad elé a sikert, törődj azzal, amit mások gondolnak és küzdj meg a legapróbb részletekért is. 
Mi talán soha nem leszünk képesek Hadfield ezredeshez hasonlóan robotot építeni, űrhajót vezetni, zenés videoklipet készíteni vagy alapvető sebészeti beavatkozást végrehajtani a súlytalanságban. Ám ez az életszerű és felfrissítő bepillantás nekünk is megmutatja, hogyan kell űrhajósként gondolkozni. Emellett alapvetően megváltoztatja a földi életre – különösen a sajátunkra – vonatkozó szemléletmódunkat.

Scott Kelly: Egy ​év az űrben

Scott Kelly, miután közel egy évet, pontosan 340 napot töltött a világűrben, a Nemzetközi Űrállomáson, 2016. március 1-jén érkezett vissza a Földre. Könyvében veszélyes küldetését meséli el, megosztja velünk, miféle kihívásokkal kellett e hosszú idő alatt szembenéznie, milyen fizikai és lelki megpróbáltatásoknak volt kitéve. Személyes hangvételű történetének középpontjában elsősorban mégsem a nehézségek, hanem az életre szóló, rendkívüli élmények állnak, s az a lelkesedés és akaraterő, mellyel az ember a határait feszegetve az álmait igyekszik megvalósítani. Ez az erő, véli Kelly, jogosít fel bennünket a reményre, hogy mindent képesek vagyunk megtenni a nekünk otthont adó Föld természeti szépségeinek megőrzéséért.

Scott Kelly (1964) amerikai űrhajós, négyszer járt a világűrben. A Nemzetközi Űrállomás parancsnokaként legutóbbi, s egyben utolsó útjával minden korábbi rekordot megdöntve ő lett a leghosszabb ideig az űrben szolgálatot teljesítő, amerikai űrhajós.

Tim Peake : Csillagközi ​kérdezz-felelek 

157 észbontó tudnivaló az űrből

Gondoltál ​már arra, hogy űrhajós legyél? 

Az Apollo küldetések sikerei után napjainkban az űrkutatás új aranykorának küszöbén állunk. A következő évtizedekben minden bizonnyal gyarmatosítani fogjuk a Holdat, otthagyjuk a lábnyomunkat a Marson, és messzebbre fogunk utazni a naprendszerünkben, mint valaha. Ezek az álmok immár karnyújtásnyira vannak tőlünk, és mindannyian részesei lehetünk ennek a kivételes utazásnak. 
Mióta visszatértem a Nemzetközi Űrállomásról, rengeteg érdeklődő levelet kapok az emberektől, akik egyre többet szeretnének megtudni az űrbéli életről, a küldetésem minden apró részletéről. „Milyen érzés 28 000 km/órás sebességgel keringeni a Föld körül?” "Hogyan lehet felkészülni a súlytalanságra?" „Milyen hatással van a világűr az emberi testre?” "Mi történik, ha meteorit csapódik az űrállomásnak?" 
Ebben a könyvben részletesen megválaszolom ezeket a kérdéseket, kiegészítve őket a saját, űrhajósként szerzett tapasztalataimmal – a kiképzéstől a kilövésig, az űrsétáig és a visszatérésig. Remélem, hogy érdekesek lesznek az űrbéli élet titkai, tudománya és mindennapi csodái, és a betekintés hasznos lesz a jövő űrutazói számára. 
Ki tudja? Lehet, hogy az első ember, aki eljut majd a Marsra, épp ezt a könyvet lapozgatja…
Tim Peake

Tim Peake: Halló, ​a Földdel beszélek? 

„Azért ​jöttünk el idáig, hogy felfedezzük a Holdat, de a Föld volt a legfontosabb dolog, amire rátaláltunk.” 
Bill Anders, az Apollo 8 űrhajósa

Tim Peake az Európai Űrügynökség (ESA) asztronautája. A Principia nevű küldetés során 186 napot dolgozott a Nemzetközi Űrállomáson, 2016. június 18-án tért vissza a Földre. Az Egyesült Királyság tudományának és űrkarrierjeinek nagykövete kétgyermekes apuka, aki nemcsak a Föld felfedezéséről, hanem a fényképezés iránt érzett új keletű szenvedélyéről is mesél a csodás képekkel illusztrált albumban. Amikor az űrből nézünk a Földre, nem látjuk a határokat vagy a kontinensek felosztását. Csak azok az elkülönülések léteznek, amelyeket a természet alakított ki, négy és fél milliárd éve tartó munkával. 
Az asztronauta nem titkolt vágya, hogy ezek a képek éppúgy lángra lobbantsák mások képzeletét, mint azt az övével tették. A másik célkitűzése pedig nem más, mint a Károly herceg által támogatott Prince's Trust alapítvány nagyköveteként a könyv eladásából származó teljes bevétellel támogatni azokat a hátrányos helyzetű fiatalokat, akiknek segítségre van szüksége ahhoz, hogy változtassanak az életükön és ki tudjanak teljesedni.