FILMAJÁNLÓ - A holdraszállás 50.évfordulójára

„Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek”

1969 július 20-án ember lépett a Holdra. Most lesz 50 éve, hogy elhangoztak ezek a híressé vált szavak. Természetesen ez a történelmi esemény sok filmkészítőt megihletett.
Ennek alkalmából az űrutazással, Holdra lépéssel kapcsolatos játékfilmekből szemezgetek,amelyekből meglepően kevés van (persze dokumentumfilm számolatlanul), valahogy a játékfilmes feldolgozások még váratnak magukra, pedig jó lenne minél több érdekes, izgalmas feldolgozást látni...

A számolás joga / Hidden Figures

Rendező: Theodore Melfi

Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet… amikor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángeszet, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék. 
A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni.

Tényleg érdekes film egy kevéssé ismert aspektusáról az amcsi űrhajózásnak. Jó benne, hogy látunk benne eredeti felvételeket is. 

Az első ember (2018) / First Man

Rendező: Damien Chazelle

A film a legendás űrhajós, Neil A. Armstrong életét dolgozza fel, aki az első ember volt, aki a Holdra a lépett.

Sajnos a film olyannyira az emberi, családi, politikai és technikai nyűglődésekre koncentrál, hogy  egyetlen dicsőséges, felemelő pillanat nincs az egész filmben – pedig épp ez a lényeg! Oké, hogy sok nehézség van, de én még olyan vadászrepülő pilótát vagy űrhajóst nem láttam/hallottam, aki ne szenvedélyből csinálná ezeket az igen-igen veszélyes munkákat. Mert minden nehézség, kudarc és tragédia ellenére az űrkutatás, a Hold-utazás, és az egész világűr maga a CSODA! És akik ezt végigcsinálják és elhozzák nekünk, azok kivétel nélkül hősök, akár az Apolló vagy Szojuz program asztronautáiról, akár az ISS legénységéről, vagy a majdani Mars-utazás résztvevőiről legyen szó! 

Műholdvevő a birkák közt / The Dish

Rendező: Rob Sitch

Az emberiség Holdra szállásának napja igen ferde tükörből. 1969. július 19-én az egész emberiség együtt büszkélkedett az Apollo 11-es űrhajó legénységével és bámulta a Holdra lépő ember első lábnyomát. Kevesen tudják, hogy az egyenes közvetítés igencsak nehezen jött össze. Igaz történet alapján készült film a találékony ausztrál mérnökökről, akik dacolva a nehézségekkel 600 millió ember számára biztosították a technikát a nagy lépéshez. A NASA emberei féltették a méregdrága parabola-antennát az ausztrálok kezébe adni, akik egy birkafarm kellős közepére telepítették a technikát. Az amerikaiak aggályoskodásait rendre lerázta a komolynak nem nagyon mondható csapat Cliff Buxton vezetésével. 

Esküszöm, sokkal megkapóbb és lelkesítőbb volt ugyanazokat a mozzanatokat végigkövetni a holdraszállásnál, mint az Amstrong-filmben. Nem vártam sokat ettől a filmtől, de örülök, hogy rászántam magam, és mindenkinek ajánlom!

Apollo 13 (1995)

Rendező: Ron Howard

1970. április 11-én az Apollo 13 három fős legénysége nekivág a végtelen világűrnek. Küldetésük nem mindennapi: leszállni a Holdra. A kilövés simán megy, a mérnökökből, tudósokból és matematikusokból álló houstoni irányító központ felügyeli a repülést. Az űrhajó majdnem eléri a Holdat, amikor a következő üzenet érkezik 330 ezer kilométer messzeségből a Földre: „Houston, baj van.” A három űrhajóst egy hibás alkatrész miatt bekövetkezett robbanás megfosztja az oxigéntől, az energiától és a hajó irányításának lehetőségétől. A tét többé már nem a Hold elérése, hanem az életben maradás. 

Nagyon jó volt, izgalmas, pedig már untig ismerem a sztorit, de Tom Hanksék szuperül játszottak, mindenki, kivétel nélkül, Kevin Bacon, Gary Sinise, Ed Harris, stb. 
Bár a film 1995-ös, sokkal részletgazdagabb volt, és hitelesebbnek tűnt, mint a 2018-as „Az első ember”. Szerintem így kellett volna a holdraszállásnak is emléket állítani egy ilyen minőségű filmben!