.jpg)
Regiomontanus (Königsberg, 1436. június 6. – Róma, 1476. július 6.) késő-középkori német matematikus, csillagász, asztrológus.
Szakmai munkája nagyban hozzájárult a kopernikuszi heliocentrizmus kialakulásához a halálát követő évtizedekben.
Regiomontanus udvari csillagászként évekig élt és dolgozott Budán és Mátyás király iránti tiszteletből a budai királyi palotán áthaladó délkört vette alapul csillagászati számításaihoz. Ez volt a budai délkör. Regiomontanus asztrolábiumot rendelt Bécsből és belevésette a budai délkör helyét. Nevét az általa szerkesztett házrendszer is fenmarasztotta amit pl. a kérdőasztrológiában használunk Lilly nyomán.
Születési nevén Johannes Müller, teljes nevén Johannes Müller von Königsberg volt, latinul Johannes Regiomontanus, magyarosan Királyhegyi János. Nevének latinos változatát csak jóval halála után kezdték használni, első ízben Philipp Melanchthon említette így 1531-ben, Königsberg latin neve, Mons Regius után.
Mivel Regiomontanus erősen Vizes jellemű ember volt, valószínű, hogy a csillagok tanulmányozásában nem a száraz gyakorlatiasság vezette, hanem a végtelen égbolt bűvölete mozgatta meg fantáziáját.
Regiomontanus Magyarországon megfigyelte az 1472. évi üstököst is, és elsőként kísérelte meg kiszámítani annak távolságát és nagyságát.
Mindemellett nagyon okos is volt és logikusan, elvontan tudott gondolkodni, amiről árulkodik az Ikrek Merkúrja uralomban, így már 11 évesen egyetemre járt és 21 évesen már magiszteri rangban matematikát oktatott az bécsi egyetemen.
Mátyás király meghívására a pozsonyi egyetemen adott elő, évi 200 arany fizetéssel, ahol fél évszázaddal Kopernikusz előtt már a Föld mozgását tanította, s azt, hogy miként kell az égboltozat látszólagos mozgását időmérésre használni.
Emellett megvetette háromszögtanával a későbbi geometria alapjait, s a kör négyszögesítésére vonatkozó vizsgálataival és J. Blanchinus-szal, valamint J. Speierivel folytatott levelezése alapján éles eszű gondolkozónak bizonyult
... megvalósította egy másik szándékát is: nyomtatásban sokszorosította a legfontosabb matematikai és csillagászati műveket. Mindaddig még nem jelentek meg nyomtatásban ilyen művek, mert szedésük túl nagy nehézségekbe ütközött, s alighanem ezért nyomatta ki a saját vezetése alatti nyomdában ezeket a könyveket.
Nem véletlen, hogy Regiomontanus házrendszer a nyomdák és könyvnyomtatás megjelenésével egyre népszerűbb lett, sok neves asztrológus évszázadokon át ezt a rendszert használta - többek közt a híres horary asztrológus Lilly is.
Regiomontanus házrendszere kvadráns alapú és tisztán térosztásos: az horizontális koordinátarendszer északi és déli pontján átmenő főköreivel osztja 12 egyenlő részre az egyenlítőt. Ezek a körök jelölik ki az ekliptikán az egyes házak csúcsait (1.házcsúcs Asc, 10.házcsúcs= MC).
De haladjunk sorrendben! Mit látunk, ha ránézünk a képeltére? Hogy főképp a Desc - Mc közti negyed telített, vagyis leginkább csapatban, másokat szolgálva tudott kiteljesedni, de ténykedéséért elismerést várva. Ez nagyrészt teljesült is életében, hiszen általában udvari asztrológusként tevékenykedett ill. barátokkal, pártfogókkal tanulmányozta a tudományokat (pl. Vitéz János házában vagy Mátyás király udvarában, ill Ilkus Mártonnal vagy Bianchinivel való együttműködésében). vagy (pl. a lipcsei) egyetemen tanított.
Érdekes módon Föld elemű jegyben szinte egyáltalán nincs bolygója, sem Tűz jegyekben, hanem ahogy előbb megállapítottuk inkább csak a vizes jegyekben. Vagyis erősen szubjektív, érzelmi szempontok vezérelték életében és érzelmi alapon döntött. De kérdés, mennyire volt döntéshelyzetben, hiszen a születési uralkodó Mars bolygója hanyatló házban volt, vagyis leginkább úgy élhette meg, hogy a sors sodorja helyekre, úm. "ki van szolgáltatva" a körülményeknek, miközben azért ő elég sok elképzeléssel rendelkezett, hiszen sok a kardinális jegye.
És bár nem anyagias szempontok vezérelték elsősorban, mindig volt benne elég kezdeményezőkészség, hogy előrehaladjon az életében, ebben segítette a Felszálló Holdcsomópont pozitív hatása az Asc-e mellett és a Szerencsepont az 1.házában, amely jelezte is, hogy saját szerencséjének a kovácsa.
Viszont a Gyilokpont nevű arab pont is együtt áll az Asc-sével ami alátámaszthatja a a meggyilkolásáról szóló pletykákat, mivel mindössze 39 éves volt halálakor
1475-ben IV. Szixtusz pápa Rómába hívta, hogy közreműködjék a naptárreformban. Munkája elvégzése előtt meghalt, a hivatalos változat szerint pestisben, de a szóbeszéd szerint mérgezés által. Egyes vélemények szerint a trapezunti Georgiosz (1396-1486) fiai mérgezték meg, amiért apjuk Almagest-fordítását Regiomontanus élesen bírálta.
De nézzük, mi vezette Regiomontanust az asztrológiához? Az Ascendense a kitartó és érzelmes Skorpió jegyében áll (ezt alátámasztják a fennmaradt portréi is) hagyományos születési uralkodója a Mars egyből a 9.h.csúcsán áll, jelezve a felsőszintű oktatás, vallás, az ezotéria iránti érdeklődését. Ez a Mars peregrin és fall a Rák jegyében, ez egyrészt a másoknak való alámenést, szolgálatot is elősegíti, másrészt akár a pestisben való elhunytát is valószinűsítheti, hiszen nem volt túlságosan erős fizikailag.
A 9.h.mint asztrológia a Rák jegyében kezdődik, így elsődleges ura a Hold, amely erősen javul, uralomban a saját jegyében, igaz sötét házban. Aztán jó kérdés, hogy ennyire régi képletben figyelembe vehetjük-e a Plútóval való együttállását? Amely modern értelemben mindenképp erős lelkialkatot de szélsőséges, rögeszmés érzelmi életet, lelkiséget adott neki, ill. az asztrológiai (és egyéb 9.h-as tartalmak) működésében is adhatott volna egy szélsőgésebb, traumatikusabb történéseket, bár alapvetően ilyenekről nemigen tudunk.
Viszont az uralmi Hold mint 9.h. ura hozhatta a sikereket a szakmájában. És mivel a X.házának az ura az Ikrekben levő sarokházas, uralmi azaz erősen javuló Merkúr, ezért a szakmai sikerek világiakká váltak, hírnevet és elismeréseket hoztak számára.
Esztergomban fejezte be Tabulae directionum profectionumque in nativitatibus multum utiles (Az irányok és eredetek táblái, melyek a születéseknél nagyon hasznosak) c. munkáját, melynek másolatát a királynak ajándékozta. A király egy pompás köntössel és 800 dukát arannyal jutalmazta meg e munkájáért. A munka nyomtatásban többször is megjelent. Két évszázadon keresztül mint kézikönyv forgott az európai csillagászok körében.
35 éves korától Nürnbergben fontos művei jelentek meg: Az 57 éves kalendárium (1475-1531), amely bármely időpontra meghatározta a Nap és a Hold egymáshoz viszonyított helyzetét; valamint az Ephemerides astronomicae, azaz természettudományi évkönyvek (az 1475-1506 közötti évekre), olyan csillagászati és meteorológiai számításokkal, amelyeket hosszú időn át használtak a hajózás történetében
Regiomontanus nagyon okos gondolkodó volt, ami érdekes oly szempontból, hogy ez miből látható? És itt biztos nem a Szaturnusz mint a 3.házának (józan, mindennapi gondolkodásának) urának a helyzetéből amely peregrin a Halak jegyében. Inkább a már emlegetett természetes jelölő a Merkúr ami ezt mutatja, uralmi helyzetben, sarokházban, a Vénusszal való szextilben, amely mind erősíti természetes adottságait.
Vitéz óhajának megfelelően horoszkóp kiszámítására és magyarázatára való volt. Meg is felelt e célnak, mégpedig olyan jól, hogy szinte kizárólag ezt használták a 17. századig, amiről az is tanúskodik, hogy számos kiadást ért meg. Bizonyára nemcsak használhatóságuk és a magyarázatok érthetősége miatt kedvelték e táblákat, hanem amiatt is, mert Regiomontanus új módszert vezetett be az égboltozat 12 „házának” elosztására, ami gyors munkát tett lehetővé.
Ezen táblák között van a ’Tabula foecunda’ is, azaz a tangenstábla, amellyel itt találkozunk először Európában. A ’Tabula primi mobilis’, amelyet Regiomontanus Mátyás királynak ajánlott, éppoly messze meghaladta Vitéz János követelményeit, mint a ’Tabulae directionum’. A ’Tabula primi mobilis’ már nem a középkori tudomány folytatása, hanem egy új tudománynak, a gömbháromszög-mértannak (szférikus trigonometria) a megalapítása; ezért a matematikatörténettel foglalkozó összes mű magasztalólag említi ezt a táblázatos munkát. Maga a tábla a derékszögű szférikus háromszögön az oldalak és szögek kiszámítására szolgál.
Viszont Regiomontanus magánéletéről keveset, azaz semmit sem tudunk. Nézzük hát meg a képletéből mik derülhetnek ki érdeklődéséről, hozzállásáról. Azt már láttuk, hogy az Asc urával, a mindennapokban abszolút az asztrológia, az égi jelenségek, a felsőbb szintű tanulmányok felé fordult. Ám a Napjának és Holdjának is ugyanezek a fontosak, vagyis mind tudatosan mind ösztönösen ebbe az életterületbe helyezte életében minden bizodalmát. Ez töltötte be az életét. Igaz ezen bolygók a halál házzal és mások pénzével is kapcsolatban vannak. és miután nincs sok Tűz jegye, lehetett egy borúsabb lelkialkata vagy hozzáállása a dolgokhoz ill. itt is feljön a pénz fontossága. Azért bár ő nem gazdag családból származott (apja molnár volt), mégis a feljegyzések szerint jómódban élt és nem szűkölködött egész élete során sem.
Ezért érthető módon mindhárom jelölőjének ugyanilyen fontos volt a Jupiter is, amely a pénz házának az ura, ezenkivül a család a származás és a haza plusz a 11.h-ban állva a mentorok, közösségek, barátok kiemelkedő fontosságára utal.
Harmadrészben a Vénusz fontos mindhárom fő jelölőjének. A Vénusz lehet a női nem jelölője éppúgy, mint a művészetek, a harmónia, szépség, szerelem és újsfent a pénz! Érdekes, hogy emellett sem tudunk családjáról vagy párkapcsolatáról semmit. A Vénusz (a 9.és 11.h.) mellett a 7.ura is, vagyis a közönség, a nyilvánosság fogadtatása is fontos volt számára.
És mivel a Mars Az 5.h. ura és a saját jelölője megegyezik és ez a 9.h. csúcsán áll, abszolút elképzelhető, hogy Regiomontanus a tudományának élt, ez volt a hobbija is, ebben élte ki életörömét,
Matematikai és csillagászati munkásságával Johannes Müller Regiomontanus a kopernikuszi világkép egyik szellemi előfutára volt. Ugyanakkor a reneszánsz humanizmus tipikus képviselője, aki az ókori örökség felhasználásával törekedett a jelenkor tudományos ismereteinek bővítésére.
Forások
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése