A lecsupaszodott természet, a puhán hulló hó és az alacsonyan úszó szürke felhők a lelkünk bölcsességet és a valódi lényünk tisztaságát érintik meg. Hagyjuk, hogy a figyelmünk teljesen befelé forduljon koncentráljunk a lelkünk hangjára. Ehhez legyünk a természetben, próbáljuk magunkba szívni az évszak nyugodt, békés mivoltát.
Nem kell tennünk, nem kell cselekednünk. Fogadjuk el az áramlást, a természet körforgását és a bennünk élő természetes asszonyi részünket, aki az áramlásban tud kiteljesedni. Érezzük meg a bensőnkben mozgolódó erőket és stabilitást. A biztonság bennünk van, nem a külvilágban. Csak meg kell találnunk...
(Konkoly Zs- Ludányi B.: Harmónia napló)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése