Sándor, József, Benedek

Régi megfigyelések során azt tapasztalták az emberek, hogy e napokon érkezik meg a jó idő. Sándor a tavasz kapunyitója, a természeti tavasz 19-én, József napján köszönt be, míg a csillagászati tavasz 21-én, Benedek napján áll be.

 Sándor napja-március 18.

Az első igazán meleget hozó nap a népi hiedelem szerint. Ekkor már a napsugarak is barátságosabban simogatják a földeket. „Ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható”, tartotta a népi regula. Ezen a napon engedték ki először a méheket. A néphit szerint, ha méhek sűrűn kitelepednek a kas, vagy kaptár szájára, akkor jó idő lesz.

József napja-március 19.

A három összetartozó nap közül a leggazdagabb szokásokban és hiedelmekben. „Ha József napján kiderült, hőség hozzánk beül”-szól a regula. Ha ezen a napon szivárvány látszik az égen, benne széle sárga sáv, az jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermést ígér. Egyes falvakban ezen a napon kezdték el szántást, a gazdag termés reményében. Ezen a napon hajtották ki a legelőre először a jószágokat. Ezen a napon szólaltak meg először madarak is, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot.” Ezen a napon érkeznek fecskéink.„Fecskét láttok, szeplőt hányok”

Benedek napja-március 21.

Ez a tavasz első napja. „Ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a nyár”-tartották elődeink.  Ezen a napon ültetett hagymát augusztus 24-én szedték föl, utána a háztetőre rakták, ahol 7 nap érte a napsugár és 6 éjszaka a harmat. Ennek a hagymának a főzetét elsősorban a tífuszos betegek gyógyítására tartották alkalmasnak. Ezen a napon zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.