Részletek a könyvemből 6. - A bolygók

Ugyan a modern korban 10 bolygót ismerünk, de mi az első hétre, az úgynevezett ősbolygókra fogunk most koncentrálni, a Szaturnuszig bezárólag. Hogy miért, erre sok érv és ellenérv lehetne, de talán a legpraktikusabb vagy legegyszerűbb, hogy egyszerűen azért, mert ezeknek a bolygóknak tudjuk az összes méltóságát az összes jegyben (amit majd később, ebben a fejezetben végig is veszünk), amely nagyon sok információt tud nekünk nyújtani.

Az úgynevezett új vagy transzcendens bolygókkal, az Uránusszal, Neptunusszal, Plútóval semmi baj nincsen, csak éppen nem tudjuk, hogy melyik jegyben, hogy viselkednek, milyen méltóságuk van, mennyire erősek, mennyire nem. Bár kaptak pár jegyben uralmi méltóságot, de a többit még akkor sem sikerült megállapítani. Ráadásul a Plútó, amióta felfedezték 1930-ban, azóta még végig sem ment az összes állatövi jegyen, miután 248 év a keringési ideje a Nap körül, tehát végképp nem tudjuk, hogy melyik jegyben, hogy viselkedik, úgyhogy erre eléggé nehéz lenne ráhúzni bármilyen régi szabályt. Nem mondom, hogy vessük el őket, sőt fogunk is velük foglalkozni, főleg ha a kiemelt helyen vannak a képletben. De ha az első 7 bolygót nagyon jól megismerjük, akkor már ezekkel is sokkal könnyebben tudunk majd bánni.

Akkor nézzük ezt az első 7 bolygót, vagy ősbolygót. Sokkal érthetőbb, ha a káldeusi sorrendet vesszük alapul. Mindjárt ki is derül, hogy ez micsoda. A káldeusok – ezt meséltem már az 1. fejezetben – Mezopotámia területén voltak az a törzs, vagy papi rend, akik csillagászattal is foglalkoztak, illetve asztrológiával is. Ők a bolygókat napi átlagsebességük alapján rakták sorrendbe, ami teljesen logikus rend emiatt, és még ma is használjuk ezt sok helyen. Kintről befelé így néz ki a káldeusi sorrend: Szaturnusz, Jupiter, Mars, Nap, Vénusz, Merkúr és a Hold.

Ez a sebességüket is jelzi, de a Merkúr és a Vénusz miért került a Nap elé sebességben vajon? Bár az átlagsebességük nagyjából megegyezik a Napéval, de miután nem nagyon távolodnak el a Naptól, igazából sokkal kisebb körpályán rohangálnak körülötte (lásd retrográd mozgás – ezt majd szintén vesszük) olyanok tulajdonképpen, mint egy pórázon lévő kiskutya: előre futnak – visszarángatják őket, hátrafutnak – visszarángatják őket és ez megy állandóan körbe-körbe, ezért néha gyorsabban mennek, mint a Nap, néha meg lassabban. Ezért kerültek ők a Nap elé. Ez egy praktikus sorrend, egy gyorsasági sorrend, ez így teljesen megjegyezhető.

Mi a filozófiai háttere ennek a sorrendnek? Mert azért az is van. Ha felírod egymás mellé balról - jobbra, hogy: Szaturnusz, Jupiter, Mars, Nap, Vénusz, Merkúr, Hold és megnézzük, hogy mi van középen. Ez 7 bolygó, 3 bolygó balra, 3 bolygó jobbra, a Szaturnusz, Jupiter, Mars az egyik oldalon, a Hold, Merkúr, Vénusz a másik oldalon. És mi marad középen? A Nap. Ez nem csak egy mechanikus dolog, hogy a Nap van középen, hanem egy mélyen filozófiai dolog is, amely abból az időből ered, amikor ezt a sorrendet megállapították, hogy a Nap tulajdonképpen a szellemiség jelölője. Manapság a modernizálásban inkább szeretik a kis egóval azonosítani, de ez korántsem volt így régen. Nézzük meg a szimbólumát is: egy körben egy pont, ez maga az Isten, maga a szellem, az isteni dolgok, amelyek irányítják az egész belátható világegyetemet, a látható bolygókat. Így az istenivel való kapcsolat volt a középpontban nagyon sokáig – amely irányította a Földi életet, irányította a bolygók pályáját, ez volt a filozófia alapja.

Rakjuk hozzá az újonnan felfedezett bolygókat – kis gondolatkísérlet vagy játék – mögé rakjuk a Szaturnusznak az Uránuszt, ezzel kapunk már 8 bolygót. 8 bolygót már nem lehet úgy felosztani, hogy valamelyik középen legyen, tulajdonképpen a közepe itt a Nap és a Mars közé fog esni. Balról az Uránusz, Szaturnusz, Jupiter, Mars. Jobbról pedig a Hold, Merkúr, Vénusz, Nap. És a nagy semmi középen. Pontosan ez az a hirtelen váltás, ami az Uránusz fölfedezésével bekövetkezett, hogy az addigi isteni szemléletet, vagyis mindenképpen egyfajta vallásos vagy szellemi világképet felváltotta valami más. – felváltotta a nagy semmi. Mikor is fedezték fel az Uránuszt? Az ezerhétszázas években, akkor indult a felvilágosodás- Miben hittek ezután az emberek? A nagy SEMMI-ben. Ez azért elég durván hangzik. Egy isteni, egy szellemi világegyetem után hirtelen a nagy semmiben találni magunkat? De ez nem véletlen! Ott volt később Nietzsche is, aki kimondta, hogy Isten meghalt. Ezt is szépen leképezi ez a fajta bolygó sorrend.

Most rakjuk hozzá a következőt, a Neptunuszt, amit az ezernyolcszázas években fedeztek fel. Akkor most már 9 bolygónk van, balról Neptunusz, Uránusz, Szaturnusz, Jupiter (ez 4), jobbról pedig Hold, Merkúr, Vénusz, Nap (ez is 4) és mi marad középen? A Mars, ami nem túl jó. Az isteni és a semmi után jött a harc és a háború Istene: Mars, Árész. A csatározások, a vitatkozások, a vérontások Istene került a középpontba. De ha nem ennyire akarunk végletesek lenni, akkor egyszerűen azt mondhatjuk, hogy az emberi akarat került az előtérbe. A Mars az akarat bolygója – majd még beszélünk róla – tulajdonképpen itt láthatjuk inkább, nem a Napnál a kis egó működését, ez az én akarom, akkor az meg kell, hogy valósuljon. Nem, mit érdekel minket, hogy mit szeretne a világ, vagy mi lenne a jó, vagy hova kéne nekem betagozódnom. Én akarom, ez lesz. Ezt jelenti a Mars ott középen. Ezentúl az emberi akarat irányítja a világot (láthatjuk, hogy hova jutott vele).

És akkor még tegyük hozzá az 1930-ban felfedezett Plútót, ezzel megkapjuk a 10 bolygót. Ezt megint nem lehet így felosztani, hanem itt arrébb tolódik megint a középpont: hova? A Mars és a Jupiter közé. Mi van a Mars és a Jupiter között? A kisbolygó vagy aszteroida öv. Pontosan az, amire most rákapott sok-sok asztrológus, főleg a karma asztrológusok és egy csomó-csomó kis kődarabkában hiszünk. Szóval azért lehet látni bizonyos filozófiai folyamatot, amíg az isteni és a szellemiből eljutottunk a semmin át és az emberi akaraton át oda, hogy egy csomó kis halott kődarabban hiszünk. Mert most ez van a középpontban. Úgyhogy ez egy nagyon érdekes filozófia és elméleti játék, ha ezen elgondolkozunk. De menjünk tovább, ezt most csak érdekességként mondtam és megnézzük mindjárt, hogy mit is jelentenek az egyes bolygók.....

Megtalálsz a Facebookon is, ezt a könyvem pedig itt veheted meg.