2016. október 10., hétfő

A FÜGGŐLEGES VILÁGKÉP 1.

Szóval van egyrészről a ma elterjedt "tudományosnak" mondott racionális (vízszintes) és van az ún. ezoterikus analógiás (v. függőleges) gondolkodásmód.
Nos az első kb. az amit belénk vertek pl. a suliban is: ha azt mondom közlekedési eszközök, azt mondod: autóbusz, villamos, autó, bicikli stb. ha azt mondom: állatok - azt mondod: tigris, tehén, karvaly, macska...stb. És így tovább...

Viszont mi van ha azt mondom: vörös szín, vér, háború, rubint, kedd, szúrós növények, ragadozó állatok, katona, Mars bolygó... Mi van ha azt mondom: király, pénz, elefánt, delfin, bíborszín, csípő, könyvkiadás, csütörtök, Jupiter bolygó...
Ezeket vajon mi köti össze?


Nos hát ezek az ősprincipiumok, amelyek az analógiás gondolkodásmód alapját adják. Jelen esetben a Mars és a Jupiter a klasszikus asztrológia ősprincipiumai (amiből tíz van ugye bolygóként és 12 jegyként). Aminek a bolygók és a jegyek is csak megjelenési formái (a Mars az agresszivitás, a Jupiter a bővülés principiuma). Mert ősprincipium a taoisták yin és a yang-ja (női-férfi pólus) is, a hindu vallás tamasz, rajas, szattva (= teremtő, megtartó, pusztitó) aspektusa vagy akár a négy őselem (föld, víz, tűz, levegő)...szóval többféle felosztás elképzelhető, ám minél több principiummal dolgozunk annál árnyaltabb lesz ugyan a kép, ám annál jobban elveszhetünk a részletekben (l. Ji King 64 hexagramja).



Fontos tehát hogy tisztában legyünk azzal, hogy az asztrológia nem a csillagok, hanem az ősprincipiumok tudománya, amely a csillagos eget csak egy rendkivül egyszerű könnyen hozzáférhető megfigyelési területnek tekinti amely tetszés szerint más síkokkal is helyettesíthető. Tehát amikor az asztrológiában a Marsról, a Jupiterről vagy akár a Holdról beszélünk, akkor elsősorban az általa képviselt ősprincipiumra gondolunk és csak másodsorban az égitestre. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése